Napi Hírek, 1942. január/1

1942-01-10 [0505]

0 B/B6 "ör. Tomcsányi Vilmos Pál, m.kir, t.t,. ny, igazságügymi­. niszter, akit a Kormányzó az elhunyt Kozma "Jiklós utódaként a kamat­ai jai terül«t kormányzói biztosává Jtinevezett, 1880-ban született' Buda­pesten, Atyja budapesti Ítélőtáblai tanáoselnök volt. Egyetemi tanul­mányainak befejezése után a budanesti Pázmány Péter tudományegyetemen "SUD auspiciis'regis M avatták doktorrá. .Ezután Berlinben, Parisban, majd Londonban és az Iszaiamerikai Egyesalt Államokban folytatott jogi tanul­mányokat. Külföldről hazatérve a kincstári jogügyi igazgatóságnál kezdte meg közhivatalnoki gályáját, majd 19Q2-oen a budanesti kir. bün­tetőtörvónvszéken folytatta mint aljegyző, ügyvédi oklevélének megszerzé­se után 1906-ban igazságügyminisztériumi fogalmazóvá nevezték ki es e minisztériumban működött l9l8-ig, főként a törvényelőkészítő és a köz­jogi osztályon. Közben széleskörű, jogi szakirodalmi munkát is folytatott, 19i4-ben a budapesti egyetemen a nolitika magántanárává habilitálták. 1918-ban miniszteri tanácsos lett'. Ugyanebben az évben a külügyminisztó­riumba került, ahol mint helyettes államtitkár a külügy minisztérium va­lamennyi jogi osztályának főnöke lett. 1920-ban a nemzetgyűlési választások alkalmával a vásáros­naményi /régi mezőksszonyi/ választókerület egyhangúlag képviselőjévé választotta és attól kezdve rövid megszakítással ezt a választó kerüle­tet képviselte az 1935.évi országgyűlés feloszlatásáig, 1920 július 19.-én gróf Teleki Pál első kormányában igazságügyminiszter lett. Tárcáját a Bethlen-kormányban is megtartotta, közben egy ideig a belügyi tárcát is vezette. 1922 június 19.-én mondott le. Igaz ságügy miniszteri működésé­hez számos nagyfontosságú törvényalkotás fűződik es az alkotmányosság helyreállítása után szükségessé vált igazságügyi reformok megvalósítása körül rendkívüli érdemeket szerzett. Az országjjülés képviselőházának mindvégig tevékeny tagja volt. Törvényhozói működése mellett a nemzetközi bíráskodás terén is élénk munkásságot rejtett ki. Eveken át tagja volt a magyar-olasz vegyes dön­tőbíróságnak, a magyar-osztrák közös javak likvidálását végző döntőbíró* ságnak ós Magyarországnak két ízben delegált bírája a hágai állandó nem­zetközi bíróságon. AZ 1939.évi általános választáson már nem lépett fel, mert a Kormányzó a felsőház élethossziglani tagjáv.á nevezte ki. 1940-ben a Kormányzó tudományos munkássága elismeréséül címzetes egyetemi nyilvános rendkívüli tanárrá nevezte ki. Amióta a napi politikától visszavonult, az év legnagyobb részét vásárosnamónyi birtokán gazdálkodással töltötte. Mint a törvényhatósági bizottság örökös tagja élénk részt vstt Szatraár, Bere'g és Ugocsa megye közéletében, A Felvidék és Kárpátalja visszaszerzé­sére irányuló ^mozgalma t nagy áldozatkészséggel támogatta* Vezető munkásságot fejt ki az evangélikus egyház életében is# Egyik elnöke z Magyar Protestáns Irodalmi Társaságnak és alelnöke a Nemzet­közi Protestáns Világligának. Elnöke az Állandó Dohány termelési Szakta­nácsnak, a Védett Földbirtokok Adósságát hendező ,klilönbizottságnak,. az Or­szágos Halászati Egvesületnek, a Beregvármegyei Ármentesitő Társulatnak, az Egyeciilt Kárpátaljai FatermelŐ ós Értékesítő Szövetkezetnek ós még több más egyesületnek* Vásárosnamény ós Tiszaszalka disznójára. Tulajdonosa a Ma­f yar Érdemrend nagykeresztjének, a III. osztályú Vaskoronarendnek és a u olgári Hadi -érdemkeresztnek, /MTI/ ... ORSZÁGOS LEVELI

Next

/
Thumbnails
Contents