Napi Hírek, 1942. január/1
1942-01-01 [0505]
W Bl/DéS ' Berlin, cecember 31. r tf"^ IT A Führer főhadiszállásáról jelentik a Német Távirati Irodánakí A Führer az újévre a következő kiáltványt adta ki: Német nép! Nemzeti szocialista férfiak és nők! Párttagoki Midőn 1939 szeptember 3.-án Anglia és Franciaország a Birodalomnak te dat.jiz^nt* ez nem azért történt, hogy szembeszállóénak valami Németország részéről támasztott követeléssel, amely ezeknek az államoknak létét vagy netalán jövőjét fenyegetnék. Hiszen az egyetlen felszólítás, amelyet évről-évre Londonhoz és Parishoz intéztem, az volt. hogy korlátozzék a fegyverkezést és a népek jussanak megértésre. Ámde minden német kisérlet arra, hogy az akkori vezető-* férfiakkal létrehozza az érdekek józan és békés kiegyenlítését, tneghiusult/azok gyülöketén, akik ez uj Németországban a szociális lm léci ás gonosz példáját látták, részint azok kapzsiságán, akik a háborúra való fegyverkezésből nagyobb nyereséget vártak, mint a. béke munkájából. A háború kitöréséért felelős országokban nincs egy sem r. vezető államférfiak között, aki mint a fegyverkezési ipar részvényeinek tulajdonosa ne'volna egyben haszonélvezője és ezért főérdek6ltje a háborúnak. Mindezek mögött áll mozgató erőkánt a zsidó Ahasvérus, aki évezredek e»to mindig ugyanolyan ellensége minden emberi rendnek és ezzel az igazi szociális igazságosságnak. /részint Jh. 1 £ogy milyen kévéssé volt jogosult a Németország elleni támadás, világosan kitűnik abból is, hogy ők maguk sem M •. ~ tudnak megjelölni semmiféle világos okot a háborúra. .. „ . . .-. Jaiért üzentek meg?a háborút Németországnak 1939-ben? Mert - mint ,ö kandallónál Roosevelt, korunk legnagyobb háborús uszitója elcsevegte nem ekornok olyanfajt világban élni, amilyet mi kívánunk. ^hefJd Csakhogy a német világnak Amerikával óppon olyan kevés dolga v-anj mint az amerikainak mivelünk. iSgyetlcn embernek sem jutott volna eszébe, hogy netalán felkérje Rooseveltnét, éljen némát módra. épp^n ugy, mint ahogyan & német nép sohasem akarna beletörődni z "r-icrikai elvekbe vagy álctfelfogásba. Vagy talán helytálló az az állítás, hogy Angliának ás Franciaországnak -zárt kellett nekünk ird~t üzennie, im.rt mi meg fcksrtuk hódítani a világot? Denzig 3 világ volt? Ea különb-n is, ki hódította meg a világot? Nyolcv nötmillió ném-tnek nem szántak meg csak egy alig 500.000 négyszögkilométeres életteret sem. A gyáriatokat, gnelyeket elődeink egykor szerződésekkel, vétel és csere utján megszereztek; hazug ürügyekkel elrabolták. Vájjon esők a 45 millió angolnak szabad r. föld 40 millió négysz ögkilométerán uralkodnia és nekil. ven jogfíú népeket elnyomni, ."tközül magában az indiai nép hétszer annyi leiket számlál, mint amennyi lakosa az -ngol anyaországnak van? Nem! iázt -. háborút - éppen ugy mint a vW*-^^ 25 évvel ezelőtti háborút - ugyanazok az emberek ugyanazokból az okokból kezdték meg. A zsidó-angolszász pénzemberek össz&csküvése nem valamiféle demokráciáért küzd csupán, hanem r dottokrácic révén kapitalista érdekeiért, Roosevelt ur pedig nem v l~mi uj világot keres, hanem az üzleteknek alkalmasabb módját, -melyektől mindenekelőtt azt reméli, hogy elhallgattatja a rossz gazdálkodását érintő bírálatot, • amelyet az ő kormánya hozott az marikai népnek. Mindnyájuknál a közös ag odeJLom játszott azonban szerepet> hogy a nemz et iszociel istc Németország az évek folyamán eredményes gazdaságpolitikája és szociálpolitikája révén talán más népeknek is f o Íny it napszemeit, hogy lássák elnyomorod ás uk valódi okait. / /olyt t köv,/ ORSZÁGOS LEVÉLTÁR
