Napi Hírek, 1941. december/1

1941-12-11 [0503]

Budapest, 1341 december 11. 0 VK Cs/B8 Az Internationale Presse-A:;entur jelenti Budapestről: A magyar képviselőház a napokban tárgyalta a felhatalmazási törvényt s ezalkaloataal Bárdossy László miniszterelnök és külügyminiszter, mint ismeretes, nagyszabású beszédben szállt szembe az ellenzéknek azzal a vadjával, hogy Magyarország nem elég gyorsan, vágy nem elég alaposan al­kalmazkodik Európa uj politikai ós szociális eszméihez. A magyar sajtó túlnyomó többsége helyesli a miniszterelnök fejtegetéseit, aki álláspontja támogatására Hitler és Mussolini kijelenté­seire hivatkozhatott. Jellemzőc például a lester Lloyd fejtegetései, amelyek­ben kiemeli, " . hogy a miniszterelnök felfogása szerint Magyarország változatlanul azon az alapon, amellyel a nemzet ezer esztendő óta bir, a sajátos magyar jellemnek megfelelően szervezett állami életet él. A nemzet, amely velejéig egészséges s amelynek esze és szive a helyén van, rendelkezik erővel is arra, hogy ezt az államot fenntartsa, reformálja és a nemzetet képessé tegye arra, hogy megfeleljen hivatásónak a Duna völgyében. A nemzet a törvényhozás és a kormány egyetért abban, hogy a nemzeti életet a szociális igazság és a népi együvé tartozás szellemében a közösség feltétlen elsőbbségé­nek megfelelően meg kell reformálni és át kell alakítani. Ezt a re­formot azonban nem szabad és nem fogják elhamarkodva végrehajtani, nem a bizonytalanba való ugrással, hanem lépésről lépésre a nemzet minden erejének és értékének megóvásáéval fogják megval esi tani, minden körülmények között el­derülve a forradalom veszélyét, i^era kisérletezést, nem tervezgetést várnak ma Magyarországtól, hanem férfias kemény elhatározottságot a gazdasági együtt­működésre, anyagi tel je alt menyekre- Szem előtt tartva azt a célt, hogy az európai népek családjában hasznos munkát végezzen, Magyarország nemzeti tulajdonságainak teljes fenntartásával fogja kialakitani uj életformáit. Teljességei felesleges Lenne arról a kérdésről vitázni, csatlakozzék-e Magyarország, avagy nem az európai eszmeáramlatokhoz. A magyar nép egészsé­ges politikai ösztöne mindig el tudta dönteni, mit kell tennie az adott órá­ban. Magyarország mindig csatlakozott az uj mozgalmakhoz, eszmeáramlatokhoz, valahányszor ezt a nemzet jónak találta. Amig Európában, nyugaton és középső réazóben létrejött a feudális állam, Magyarország nem haladt tovább ezen az uton, hanem megteremtette a Szent Koronáról szóló politikai tant a maga számára, amely a királyt és a nemzetet mint az állameszme egyenjogú hordo­zóit ismeri el. A Szent Korona tana oly tisztult és haladó felfogást jelent az államról, aminőre más európai népek csak hosszas és viharos belső harcok után jutottak el. Ez a tan ugyanis kerek tagadása a feudális állameszmének. Még amikor nyugaton az abszolút állani jött létre a: szuverén hatal­mú uralkodóval az élén, Magyarország mindig kitartott . e saját politikai rendszere mellett. Ez a XIX- század folyamán rugalmasnak és alkalmasnak bi­zonyult arra, hogy parlamenti kormányzási modern állam alapja legyen­Teljesen aleptalan tehát az az aggodalom, hogy Magyarország nem fog alkalmazkodni az uj európai politikai ós szociális eszmékhez- Nem, Magyarország sz Ívesen és őszintén be fog illeszkedni a jövendő uj rendbe, meg fogja azonban őrizni régi hagyományos nemzeti sajátosságát s ezenfelül ebbe az uj rendbe belevisz. o.\ypn ' a politikai épitő köveket és gondo­latokat, aminőket e nép természetes és egészséges ösztöne mindig megterem­tett.

Next

/
Thumbnails
Contents