Napi Hírek, 1941. november/2

1941-11-25 [0502]

rf 3s/,to Berlin, november <?5./ítőaot Távirati IrodW I 7 Az antikomintern 6gy$fcmény Bcrli&oea ttftfxtedé kuixoldi államférfiai közül elsőnek Oiano gr«f olasz Hlagyminisztar fcatt nyila*kozatot a keddi államaktus alkalmával. , < . *

ö

«, R • Bevezetésben ráimtatoit arra. no# az események 1936 november 35.-a éta bebizonyította*, valóan milyen óriási volt a bolse?ista veszély smilyen ssff&séges volt ezzel a veszéllyel szembesz&Jai s azt leküzdeni. _ ^ _

t ^i^jiösltjUlc - mondotta Ciano gréf - sorsközössé cinket, mialatt Hémetbrszfe és szövet sebeseinek aianaijas seregei méiven 'előretörnek a szovjet területen s . , \ arra a rettenetes renetszerret^ely évek őts készült rá, hogy kamaránkat eltelesse és elpusztítsa, heiálos csapásokat mérnek. Liost már azonban nem állunk ebedül, izon a hatalmás arcvonalon, amely a Jcgos-tengcrtcl egészen a ^w^tf^rtj Mjj dik, hu fogyvarbaktságko s mindon, az eddigieknél is na^yobi áldozatokra készen együtt harcolnak németek és olaszok, finnek és románok, magyarok és szlovákod spanyol légionisták, különböző országoktól es vxdékekrö szárma* zó öakántesok srsgvoM példáját szolgáltatják Európa uj renomé keretópen annak az silandosn erősödő erkölcsi egységnek, amelyet nagy vezéreink negelontettalc és a kultúrnépek jövőja számára előkészítettek, .ebben van a oolsevizmus alleni háború mély * értslme. Sz Suro^a szellemi felemelkedésének jele Íz aláiro hatalmakfmég szélesebb körben és nagyobb ayomatekkalImsgfrrssitfe*^ ^ eszméik közösségét, mig eszel egyidőben Bét további állam taá*tanúságot arról a visszhangról, amelyet a bolsevizmus elleni haro a né>ek szivében költ s asiGly a oékéhez vczctÖ nagy ut, az összefogás és a néjjor ^özötti kulturális e-rvűttiaiköáés- felé mutat. Ez az ut göröngyös és neh*'

y

. " ' v*." * 'vl—^ f~*r*mPL Nemcssk a :

' teviüdust kell legyőznünk, hanem szövetségeseit és tanogstéit Í3, elsősorban Angliát, amely megszegve azokat a kötelességeket, eaelysk rá mint ogy kulturközösség te-'-ára haramiának, annak védőjévé vált, amit mgpk az angolok is a legvisszai-aszitebb barbár zsarnokságnak neveztek annakidején. Az utat azonban"végi 3 fogják járni vas akarat tal, renáithetswleo hittel abban a cudatban, hogy'harcolnunk és főznünk kel." egy kultúra győzelméért, asely népeink legnagyobb és legértékesebb öröksége s hogy az"eljövendő nemzedékeknek a rend ss munka életét biztosithatjuk» mint ahogy azt a Duce és a íührer elképzelte s ahogy azt meg fogják valositani. Ciano külügyminiszter után Osima tábornok,japán nagykövet örömének adott kifejezést, hogy az érdekelt államok aláirta a ícomint.ernellanes egyezmény érvényének aeghcsszabbitásárél szó lő jegyzőkönyvet s hegy ez alkalosasl több uj állam csatlakozott az egyezményhez, usima nagvküvet azután rámutatott az agvezmfey viiá';)cli ikei"tzoreyére, amelynek értéke Ja^en szezontjából a kínai konfliktus során mutatkozott ;HGÍ*. A nagykövot szoaöeallitotta egymással azoknak az államoknak politikáját, amelyek Japánnak-* nagy kelat—p-zsiei térségben ez uj rend iétcsitésére irányulj törekvéseit mxndea lehető módon gátoltak, valamint azt a támogatást, amelyet a japán politika Sémetcrszr'v. Olaszország és az antikomintern egyezmény toboi ál* lama részéről kezdettől lógva elvezett. A történelem során már több kisérlet és szervezet akadt - monaoysa - e^nely államközi rendet kivánt teremteni. Sikert azonben nem erwek ex, mert jórészt önző célokat szol-áltak. A koainíern olieni sgyaz^Í^W

1

?, «lA«aok egyságos ar.vonsla azonban öt éves kemény próbáidé aiíttfcétséglttvuleradiaényasea bevált s közben mindjobban ki is toriodt. jegülís az axlsaok nagy egyesülése jött létre, minthogy az egvezaén* önzctlc és a népek kozos javát szolgíUő célokat követ. /^Ivt.kovT/