Napi Hírek, 1941. november/1

1941-11-01 [0501]

X D^Vv B 6 m».n *vember 1. /Stafani/ A közellátásügyi miniszterközi bizottság a Duce elnöklÓBcVfc? tartott ülésén a következő póiödugokat engedélyezte: A napi rendes adagon f elui száz gramm kenyér .í kaphatnak a penziókban,'i. kollégiumokban :s intézetekben lak<5 'iafafs emberek, továfcbá a nők 1erhessó** gük alatt; ^50 gramm kenyeret i . • * s 50 gramfljjsápszert kapnak a na^pí ada»m felül azok a gyermekei, akik iskolai menza-kedve?;fényekben részesülnek. A favágók, Mny amur kasok -:'s dokkjau*lcások napi fejadagját 500 granm kenyérben állapították neg. /T1TX/ % D/Vv T © k i <5 , november 1. /Havas-OFI/ I A külügyminisztérium közölte, hogy a Kinábnn levő j?>pán közigazgatási szervek e^yesútéslt tervezik* A gyarmatügyi, belügyi, kereskedelmi, iparügyi es pénzügyi minisztériumok, valamint a íoreai f s fsrmozai kormányoktól függő Különböző közigazgatási szervek3t n külügyminisztérium alá ' rendelj /MTI/ I o- Szi D/Vv Ungvár , november ]v A közelmúltban megalakult . Kurtyák Iván Közművelőd isi egyesület feladatát és célkitűzéseit érdekes vezércikkben ismerteti Boksay Gyula dr. egvesuletri elnök, a Kárpáti Eiradc szombati sj.ámán.rk hasábjain. A cikk niindenekelőtt leszögezi, hogy olyan mozgalm? t szerveznek a körülöttünk duló világháború ellenere is, amely a ruszirságnak a magyar nemzettel való kapcsolatát nemcsak elmélyití. hrnem szilárd nemzet-testvéri szövetséggé óhajtja kiágiteni. Hámutat etóttán arra, hogy a magyarság és a ruszinság sorskösössege a történelec folyamán számtalan esetben igazolta azt a tényt, hogy éevmás érdekeit kölcsönösen tiszteletben tartvaj erős éhséget alkot . a nemzetek versenyében és a dunavölgyi népi együttműködés feltételeit létrehozó törekvésekben. A ruszin kérdés mint nemzetiségi kérdés sohasem vált r kúttá -állapítja meg a továbbiakban - és nem okozott bonyodalmakat a aagyor államiság közjogi fejlődésében, másrészt pedig a magyar néo történelmi elhivatottságának mély felelősségérzete mindenkor eléggé áthatotta a ruszinságot. Az idők során a ruszinság le] külete bizonyos mérvű hivatástudattal telitődött meg. Eszmevilágéban ösztönszerű ragaszkodás nyilatkozott neg a Kárpátok hegyvonulatai iránt. Az ezen tui terjed5 ílág Kivülesett érdekkörén s a pánszlávizmus magvetői nem tudták megfertőzni a ruszin nép lelkületét, mert annak életérdekei nem az orosz ste >oékhez, hanem a magyar alföld rónáihoz fűződtek. Kurtyák Iván, a ruszin nép na^y vezére ezt a megdö íthetetlen geopolitikai törvényt hirdette országgá-világgá akkoraamikor a cseh imperializmus veszedelmes játcica következtében a ruszin nép anyagi és erkölcsi értékei a lassú elmorstejblódás folvaafctábai voltak. Kurtyak Iván felismerte a veszélyt és kihirdette a nagy nemzeti narancsot: a ruszin nép ujja t nem Prága, nem Kiev uiem líoszkva, hanem Budapest felé vezet. tét) A f progra^a ma is " ás ez marad időtlen időkig, fet a programot van hivatva művelni ós továbbvinni a Síerodnvén alaVu!t egyesület, amely a népi erők összefogásával a nagy nemzeti parancsot akarja szolgálni s a nemzedékeket a hagyományok ápolásán 5s tiszteletbetartásán kivül rá akarja nevelni népi sajátosságuk művelésére, hogy ezzel is megteremtsék azoknt az előfeltételeket, amelyek mellett a ruszin nép igényeinek megfelelő- és személyéhez méltó őrhelyet tölthet be a magyar Tár

"{,ák bastvain. /Polvt .köv^L ÖRS2AG0S LEVÉLTE H