Napi Hírek, 1941. október/1

1941-10-07 [0499]

0 A M V i c h y, október 7. /Lagyar Távirati Iroda/ SzovjetOroszország összeroppanásával kapcsolatban a fran­cia közvélemény figyelőt ismét élénken foglalkoztatja azoknak a kolcsz ­szális méretű üiteleiaiek kérdése, amelyeket a francia takaréklőke annak­idején a szövetségen sári Oroszországnak nyújtott. Sz a kérdés a szovjet­rendszernek Oroszországban történt uralomra jutása óta töboizben szőnyegre kerlilt4 de a üegoliás kísérletei Moszkva kapzsi és makacs magatartása kö­vetkeztében mindannyiszor zátonyra futottak. A francia pénzpiaoon aláirt oári-orosz kötvények névértéke meghaladta a 25 milliárd aranyfrankot s a jórészt kistőkésekből, kisgazdákból, kézművesekből is kishiva taInokokbé" 1 álló oimlettulajdonosok bzmi közel kétmillióra rúgott, A mai elértékte­lenedett francia frankban kifejezve/a Franciaországgal szemben fennálló rendezetlen orosz adósságok összege egybilliót /ezer milliárdot/ tesz ki, <fergö&] Á franoia sajtó ujabban részletes olkkékőt szentel a aári­/'adősságok rendezetlen Ügyének s a lapok emlékezetbe idézik azokat a mes­terségesen jiőránciöált s mondva es inalt kifogásokat és ürügyeket, amelyek­re hivatkozva Moszkva féven át rendszeresen elzárkózott a francia tőke jogos igényeinek kielégítése elöl. W>A&, 1918-ban a szovjetkormany közölte Parissal, hogy a cári adósságok terhét nem hajlandó viselni, mert a cári kormányok a felvett kölcsönöket kizáróan imperialista célok negvalósitására használták fel. amelyekkel a szovjetkormany nem azonosít ja magát, francia részről rámutat­tak ennek az állitásnak valótlanságára s könnyű volt kimutatni, hogy Oroszország a francia kölcsönök legnagyobb részét gazdasági beruházásokra, vasutak, kikötők, villany- és bányamüvek s ipartelepek építésére foáitotta, A tényekre támaszkodó ellenérvek azonban hidegen hagyták Moszkvát. Néhány évvel később^ a francia-szovjet diplomáciai kapcso­latok ujrafelvételének korában, szovjet részről bizonyos a jánl átokkal állot­tak elo s Litvinov egyizben késznek mutatkozott arra. hogy a oimlettula ide­no soknak szelvénybeváltás cimén évi 60 millió franko! fizessen. Csakhogy ellenszolgáltatás fejében Moszkva 3 milliárd frank ujabb kölcsön megadását kérte Franciaországtól. A fr?ncia kormány ezt az ajánlatot természetesen elutasította, A szovjetbarát baloldali kartell s utóbb a Moszkvát kész­ségesen kiszolgáló népfront uralma alatt ujabb sikertelen kísérletek tör­téntek a kérdés rendezése érdekében, Moszkva a méltányos megoldások elől minaannyiszor elvi kifapásokkal és ujabb anyagi követelmények támasztásával tért ki, hangoztatva, hogy sz adósság elismerését nem tekinti iogi kötele­zettségnek s csak ellenértékek ^éjében hajlandó egyezkedni. A súlyosan megkárosodott s részben tönkrement cimlettulnj­donosok, akiknek sorait tragikus öngyilkosságok ritkították meg, ételeik védelmére szindikátusba tömörültek, de a szovjetkormány "érzékenységét" kímélő franoia belpolitikai erőtényezők befolyása állandóan elgáncsolta a szindikátus vezetőinek minden kezdeményezését. A 25 milliárd aranyfrank-értékű cimlettömegan kiv.Ül a francia toké oroszországi érdekeltségéhez hatalmas méretű ipari "és keres­kedelmi vállalatok is tartoztak, amelyeket a szovjetkormány kevéssel ura­lomra jutása után minden kártérítés nélkül egyszerűen kisajátított. A kárvallott vállalatoknak sikerült 19ü4-ben kivinniök, hogy a francia kor­mány ideiglenesen - a kártérítési igény égyezkedéses kielégítéséig - zár a la helyezze a francia területen található orosz i-gán- és állami javakat, A zárolt javak három tételből állottak:

Next

/
Thumbnails
Contents