Napi Hírek, 1941. szeptember/1
1941-09-13 [0497]
o Vv/Vv § k dohány szárításáról. Á dohányzó!* a világháborút követő esztendőkben rendkívül megkedvelték a világos dohányból készült cigarettákat és cigarettedohányokat. k dohánygyárak tehát minél nagyobb mennyiségben igyekeztek világűe anyagot feldolgozni. ITagyarányu kutatómunka indult meg, amely részbea •nestérséges, részben természetes uton próbálta a dohány színével kapcsolatos problémákat megoldani. Mesterséges uton különféle vegyi anyagok, Így k'úönösen kéndio.id és hidrogénperoxid alkalmazásival kiséreleteztek, sőt ismeretessé váltak olyan eljárások is, amelyek a dohány festését javasolták. Hövid idő .alatt számos eljárás látott napvilágot, de gyakori atilag egyik sem vált be, mert a kémiai ezelés a dohány aromáját megváltoztatta. dokkal eredményesebbnek bizonyult a dohány mag és dohány tövek megfelelő kiválasztása. ÍZ így elért eredményt azonban lényegesen rontotta a zölddohány szárításánál és fermentálásánál bekövetkező bámulás áz érett zöld dohánylevél normális tmyészidő mellett nedves időjárás esetén pedig igen gyakran 90 j-nál is több vizet tartalmaz, inhoz, hogy ebből a sok vizet tartalmazó zöld levélből élvezeti célra alkalmas anyagot nyerhessünk, a dohány loval eket fomryasz tani, szárítani és .fermentálni kell. He e^y dohánylevelet gyorsan messzáritun c, r>z zöld marad és rugalmassága, ell:nálld , 'éocsség--., de niedenokelőtt izo és füstjének illata minőségileg elmarad amogött, amit helyes szárítási eljárással cl lobot érni. U dohánylevél szárítása tulaj donképen nem nevezhető egyszerű szárítási folyamatnak, mert annak első szákaszáopn, az úgynevezett fonynyasztási periódusban, a növény anyaga át is alakul* 3kkor ugyanis a nóvíny még. él és létrehozza azokat a szín és összetételbeli átalskulá- * sokat, amelyek elengedhetetlenül szükségesek ftbiioz, hogy a zöld levélből élvezetre alkalmas anyagot nyerjünk. SS! az első szakaszt éppen azért, mert ekkor változik meg a levél szine i?, a cigarettadoaányoknál például sárga, sárgulási folyamatnak is nevezik. h fonnyasztást. . - sárgulási - folyamat befejeztével kezdődik meg a tulajdonképeni szárítás, amikor a leveleket zsinórra fűzik vagy rudakra függesztik és a száritópajtákban felaggatják. k dohány szárítását egészen a legutóbbi idŐki? természetes uton végezték, kihasználva a napfény és a levegő hőmérsékletét, nyitott vagy zárt pajtákban. Igen sok esetben a szabad levegőn való szárítást, az úgynevezett légszáritát, kombinálják a zárt pajtákban való szárítással l\ természetes száritás legnagyobb hátránya, hogy a szárítópajtákban elhelyezett anyag minősége és a szárítási folyamai: is igen nagy mértékben függ az időjárástól. Különöse- szeles és esős 4dő' késlelteti a mi éghajlati viszonyainknál amúgy is elég hosszú folyamat lefolyását. U hosszú ideig tartó folyamat pedig nemcsak az anyag színében idéz elő söt^teaést, hanem annak minőségét is káror, ^befolyásolja. cjppen ezért kísérletek indultak meg arra, hogyan lehetne ezt a szinosli es minősági .omlást megakadályozni, illetőleg a dohány szárítását, ha kell mesterséges uton úg\ végezni, hogy annak színe és minősége a fogyasztöközönség ízlésének és kívánalmainak megfelelő legyen. <Tdohányok mesterséges uton való szárításának kérdése csak Európában ujabb keletü x mert hiszen a tengerentúli államokban egyes dohányfajokat. igy különösen a Virginia dohányt, már igen rég óta mesterségesen fűtött helyiségekben szárítják.