Napi Hírek, 1941. július/1

1941-07-12 [0493]

• Gu Tfh /Felsőházi bisottaág 6. folytatás./ Es azután osak fokozta a zsidóság gyűlöletét és hal ravasz megaiázkodást, szolgálatkészséget, a hazafiság és áldozatkészség álarcát, hol a forradalmak előkészítését és titkos irányítását használ­ta eszközül. Az ezekhői kialakult zsidó lelkiség nálunk a kiegyezés utáni korszakban súlyosan nehezedett rá köz- és magánéletünkre és ezt a sokat dicsőitett korszakot történelmünk legnemzetiétlenebb évtizedeivé süllyesztette. Érthető, hogy a magyarság a zsidóság törekvései ellen védekezni kezdett. A magyarság azonban hamar felejt Is túlzottan nagy­lelkű. A védekezés szert szinte hiábavaló volt. A zsidóság egyre fokozó­dó előretörése vezetett a két zsidótörvény meghozatalára, amelyeknek azonban az a hiányossága volt, hogy nem akasztotta meg a zsidó asszimi­lációt. Ezért volt helyes a zsidó és nemzsidő vegyosházasságok tiial­mazáaát tartalmazó törvényjavaslat benyújtása, ugyancsak helyes rendel­kezés, hogy a félvérek zsidóval és olyan nemzsldóvsl sem köthotnek há­zasságot, akinek egy vagy kőt nagyszülője as izraelita hitfeiakezat tagjakánt született. Nem a vér tisztasága szempontjából fontos ez, mert a vérnek a népek faji jellegének kialakításában csak másod, vagy harmad­rendű azerepo van, a népeknél a lelki tulajdonságok a lényegesek. A felverek tekintetében a Javaslat nagylelkűen meg­bocsátja a keresztény társadalom ama tagjainak tévedését, akik zsidóval léptek házasságra és véglegesen felveszi őket a magyarság somiba. Ezek­nek azonban most már teljesen bele kell kaposolődniok a tiszta magyar érzésviiágba és a magyar célok szolgálatába. Ehhez viszont az szükséges, hogy so a katonai, se a polgári életben nem kezeltessenek másodosztályú polgárokként, mert azzel visszaszorítanák őket a zsidó^ellemiségbe. Ha azt akarjuk, hogy teljesen eggyéforrjanak velünk, akkor a katonai, az állaai, a törvényhatósági és községi szolgálatban való kineveziseknél és előlépáseknál, valamint a szabadpályákon ugyanúgy érvényosülhessenek. mint s magyarság egyéb tagjai. Ezt kivan ja az előrelátó politikai bölcses­ség. A 9.j -nak minden rendelkezését elfogadja ás minden anyhitó módosítást elutasít. Ezzel véglegesen lezárul a sorompó a magyarság és a zsidóság között. Egyéni tragédiák mindenesetre lesznek, de ezek je­lentősége elenyészik a nemzet egyetemének érdekei mellett. Viczián István kijelenti, hogy megértéssel hallgatta az egyháznagyok felszólalását, de az éremnek egy másik oldala is van. A már meghozott zsidótörvényeket is a magyar közönség ösztönös megérzése hivta életre, amely közgazdasági és társadalmi téren hihet etienül elnyom- . va érezte és érzi magát. Nem csoda, ha nyugtalanság hatja át a magyar közönséget a fajvédeiem tekintetében is. A javaslat indokolása szerint a zsidó házasságok közül 1895-ban még ?,4 $ volt zsidó-nemzsidő vegyes­házasság, 1938 -^an 13.6. $1 éa még az lSJ9-bon meghozott zsiőótörvény u­tán is 10 A társadalom vezető rétegének ez a folytonos keveredése az idegen vérrel kétségtelenül éreztetni fogja hatását. Ezzel szembon a zsidóság részéről talán öntudatos, talán ösztönös, do határozott fajvédelmi, íajfenntartó törekvést kell tapasz­talnunk. Már-már ott tartunk, hogy érintetlenül áll egy szintiszta zsi­dó faj és e_mellctt hovatovább már csak egy keverék társadalom ál, a­melybe egyre több zsidó vár keveredik. A zsidóság részéről ennek a faj­fenntartó , fajvédő politikának a tudatosságát bizonyos külső körülmé­nyek bizonyítják. Nevezetesen folyton azt bizonyítják, hogy olyanokban is is;zUdővér van, akikben valójában nincs. . , /&Olyt. köv. / ORSZÁGOS LEVÉLTÁR K szekció

Next

/
Thumbnails
Contents