Napi Hírek, 1941. július/1

1941-07-11 [0493]

lül Ho/k § .úisa'gazdák vireinía-dohány-termelése . a dohánytermesztésre,különösen a dohány szárításira, kedvezőtleneub éghajlatú államok a jobb minőség érdedében az Amerikában évtizedek óta általánosan használt mesterséges szááitással kísérleteznek,, A mesterséges szárítás lényege az, hogy erre a célra készült, fűthető és jól szellőztethető száritókban - a hőmérséklet és páratartalom szabályozásával - biztosítják a dohány száradására az optimális feltételeket, Előnye, hogy a természetes uton végzett szárítás 10-12 hétig tartó folyamatát egy hitre leliet csökkenteni és a dohány 80-90 százalékban sárgaszinüre száradj ize és zamata is lényegesen javul. 1 dohányból igen jó cigarettát lehet készíteni. A mesterséges szárítás legjobb eredményt csaknem mindenütt az amerikai eredetű Virginia dohánynál adott. A magyar dohány jövedék szakemberei külön tanulmányozás utján szerzett tapasztalataik ala.pján kisebb területen folytatott kísérletek után az 1938. évben 12 gazdaságba bevezettek a Virginia dohány-termelést és ezzel kapcsolatban a mesterséges szárítást, iá dohányfaj termelesének a kísérleti kereteket meghaladó 300 katasztrális hold területen való beállítása előre ki dolgozott pontos terveit alapján történt. A gyakorlati gazdák kiválasztották, a tálajvegyészek pedig megvizsgálták a talajt és közösen megállapították" az alkalmazandó műtrágyákat ás azok minőségét. Lpitész és gépészmérnökök alapos számitások után közösen készttették el a célnak leginkább megfelelő mesterséges száritők és a • tüzelőberendezések terveit. *iár az első évben hatvan mesterséges szárító épült. Kezdetben sok nehézséggel, akadállyal kellett megküzdeni. Ezért e dohánytermelést elő ször csak nagyobb gazdaságoknál lehetett beállítani. A háromévi termelés - a kedvezőtlen időjárás ellenére is - sikerrel járt. Az 1940. évben-a 385 kat. holdra emelt területen termelt Virginia dohány össztermésének már körülbelül 75 A-a volt világos. Egyes gazdaságok 90 /o-ot is meghaladó világos dohányt szállítottak be és az általuk termelt dohány után metermázsánkéht 165-170 P beváltási átlagárat is elértek. Külföldi szakértők megállapítása szerint valamennyi utántermelt Virginia dohány közül a magyar Virginia dohány közelíti meg leginkább az eredeti minőségét, izét és zamatát. A kedvező eredmények alap ián a magyar dohány jövedék elhatározta, hogy e dohány termelését a kisgazdáknál is bevezeti. A végzett számitások alapján azonban megállapítást nyert, hogy gazdaságosan csak legalább négy szárítóval 20 katasztrális holdon lehet e dohány" termelését és a mesterséges szárítást végezni, ezért a kisgazdáknál ezt a termelést beállítani osak ugy lehet, ha többen közösen vállalkoznak .a termelésre. A közös vállalkozás nehézségeinek kiküszöbölése érdekében a dohányjövedék a kisgazdáktól - az általános szokástóLteltérően - nem szárított állapotban, hanem zölden veszi át a dohányt és azt saját költségen épített mesterséges szorítókban megszárítja, fi zöld dohányért métermázsánként a termelők zöld súlyban 8 pengőt kapnak, iáz az ár száraz súlyra átszámítva 56 pengőnek felel meg, mert a zöld dohány súlya körülbelül " hétszerese a száraz dohány súlyának. A szántás után a dohány jövedék minden egyes termelő ffobányát külön értékeli és az értékből levonja a dohány önköltségét, a fennmaradó összeget pedig a kistermelőknek juttatja. A kisgazdák tehát dohányukért a száraz súlyra átszámított 56 pengőn felül, ha megfelelő dohányt termeltek, még külön megkapják az általuk Beszállított dohány értéke és önköltsége között adódó különbözetett