Napi Hírek, 1941. július/1
1941-07-07 [0493]
0 Küm ÍŰB/P Bécs, július 7, /teagyar l-ávir&ti írod-/ i7 ITeues /iensr Te w blatt dr. Siegfried % Kelchinger, a lap külpolitikai szerkesztője tollából cilc-fiororatot közöl, "Á c-zomszéd kertje - Surópaibeszélgetések" elessél, i. közíró első cikk ét Kegy~rországnak szenteli. A cikk bevezetéseden többek között a következőket irja: - A harctér mögött számtalan kéz áolgazik az uj isurópa épületén, aoelyet most biztosítanák talán legalatomosabb ellenségének fenyegetésétől. Mind jobba n megdőlnek szók az okok, .melyek miatt knglia hadba szállt: egy teljesen önkényes hatalmi rendszer fenntartása-és a világ vieszahóditása a kapitalizmus gazdasági sselnrezete számára. Kellős közepén vívunk ma & nemzetek alakulása korszakának s a közettük alkotólag legtevékenyebb ás legtehetségesebb logikusén adódó begemóniájának. knglia/szembenáll a népek forradalmi felszabadításával,a nápekr- kényszeri te tt államszervezetek szátfcörésóv-1 ós ez élettár és életlehetőségre- való uj igényekkel. Itt azonban sz uj . észszerű ás természetes hatalomtól védett gazdasági rendszer felépi*tése közben a n. mzet-^knek saját területükön v^ló berendezése megy végbe. Eázak épülnek, melyek beleilleszkednek ez egész keretébe. 32eket a házek úréinak szelleme hatja át s e házak jaindegyi ke annál szilárdabb és szebb lesz, minél öntudatosabbak töltirfazt s.ját oemzetánek nyelve ée sejátoseága. L*JUm4t*tst*&*>» L kulturpolitikus fontos feladata, hegy tekint tétét a határokon tmlra irányítsa a ellátogasson szomszédjához, megnézni miként műveli meg kertjót, megceodálni értékes gyümölcseit és saját gyümölcsét a másiknak me, mutatni. Bécsből kiindulva elvezet utunk sorban * " Surópa számára részben csak most megnyert országokba: Magyarországgal k.zdtük, mert Kagyar ország kezdettől fogva mint Európa védbástjája ebben az irányban orientálódott. Budapestre utaztunk, hogy lássuk, hogyan nüvelik meg ott a szellemi bejtársak európei kertjüket. — cikk ezután i y folytatja; A költőkkel, színházi emberekkel, az ifjúság képviselőiv \ t • újságírókkal és másokkal folytatott beszélgetés során a központi kérdés a változás kérdése volt. Szükségesnek mut ..tk-zott, tisztázni &z uj korszak öntudatát, mégpedig ezúttal nem politikai, hanem szellemi szemponzból, magénak e nemzeti gondolatnak a szempontjából. L válasz csaknem megdöbbentően heves volt, L nagy i'éri b "zsígmond^lyen radikálisan fogalmazta meg: Ka*4rO é"vel ezelőtti irodalmat ös zehasonlitjuk a maival, szinte ugy tetszik, rnintht ez egy egész más nép irodalma lenne. Gyakran t_ pasztaltuk e beszélgetések eorán, hogy szinte magá.tólártetődően feÍme: ültek navek, ^melyeket külföldön alig ismernek, viszont más irókat, akiknek könyvei az eddigi európai piacokon óriási példányszámot értekei., egyáltalán nem soroltak fel* Is első dolog annak a nagy félreértésnek a tisztázása volt, amely a nemzetközi elképzelések világéban a "magyar" fogalmához kapcsolédik. 'Jz a félreértés vonatkozik'arra az Operett-Magyar országra, amely paprikádból, cigánymuzsikából, bőséges romantikából, valamint éppoly giccses / mint romlott erotikából tevődik össze, ORSZÁGOS LEVÉLTÁR /Folyt, köv./ Kszekció
