Napi Hírek, 1941. június/2

1941-06-21 [0492]

0 P /taky beszédének £, folytatása./ Gondoskodunk arról, hogy az uj termésből a földmive3 lakosság annyi gabonát, - amennyire valóban szüksége van,-annál jóval' többet, uínt amennyit a városi ember fogyaszt,-feltétlenül te gtarthasson. Á mezőgazdasági termeléshez tartozó embernek gabonára, lisztre, inkább van szüksége, mint a városi fogyasztónak vagy általában más foglalkozást űzőnek. 2z utóbbiak élelmezési szükséglete más, s ennek konzekvenciáit a gabonaellátás m @SZB rvezésónél . le fogjuk vonni. " De hallott arról, hogy az országban sokfelé - ha talán nem is általánosságban - azzal iparkodnak ismeretlen, vagy talán nem-is ismeretlen célból egyesek hireket terjeszteni, hogy az arató, cséplő munkások keresményéből vagy a cselédség illetményéből is elvesznek majd az uj évben bizonyos részt, Azt kívánja, messze hangozzék cl ezekkel az' állításokkal szemben - amelyek az aratás'biztonságát szándékoznak fenyegetni - az a tiltó szava, hogy no tovább. Ki gondolhatna józan ésszel arra. a különösképpen ki a felelős tényezők közül, hogy az aratók é3 csépiek évi keresményét elvsnnők azután^ hogy munkájukat befejezték. Hiszen ki ne tudná, hog} ennek a ki nem száradt gabonának lefoglalása, raktározása kiszámíthatatlan károkkal is j'rna; ki ne tudná azt, hogy az arató 03 cséplő munkásnak szinte egész évi megélhetését biztoaitja az a kereset, amelyre nyári munkájával szert tesz; - Nyugodtan dolgozzék az országban az arató és cséplőgép munkássereg. Amit ez a munkástömeg kiérdemelt, azt senki 81 nem veszi tőlo. Csak arról van szó, hogy ha a gazdasér^gi év folyamán természetbeni keresményét értékesíteni akarja akár egyszerre vagy részben folyamatosan, tudnunk kell azt, hogy kinek adja el, és mikor, mert máskép üzérek kezére kerülhetne a gabona, akfck rétén a közfogyasztásba kerülő gabonának s ezen át a lisztnek as ara megtámadtatnék. Azt podig biztosi tani kell minden áron, hogy a fogyasztó se jusson túlzott áron a kenyérhez. Ezzel azonban - mondotta a közellátási miniszter ahhoz a fontos kérdéshoz jotott ol

? hogy mi az álláspontja a gabonaárak tekintetében. Történik-c gondoskodás arról,'hogy a gabonatermények árán át a termelés jövcdelmczőségo biztosíttassák, A válasz egyszerű. Lchct-ó valakitől azt követelni, hogy munkáját ós tőkéjét f-.ktossc bolc várakozással s akkor, araikor arról kell mérleget készítenie: mi az eredmény, mérlege veszteséges'legyen, gondokkal küzkodjók, kevesebb jo legyen, mint az előző évben. A mezőgazdasági termények• áráról egyenként nem nyilatkozhat, nem mondüotja mag vájjon mi lesz a bűze , rozs, és mds termények ára a következő gazdasági évb.n. Dc lobc f-c másfelől kétséges, hogy a kormány lelkiismeretes, kutató munkássága, mellyel azt a kérdést feltárta, nem azt fogja eredményezni, hogy olyan árakat állapit ixg, amelyekkel a gazdaságok számára biztosítja azok jövedelmezőségétS mivel a ne-' zőgazdasági termelés végső eredményben hatalmas nagy üzemegységnek fogandó fel pl. az iparral szeriben, o különböző termények és temékek-árát szintén összhangba koll hozni. Persze egységes árrendszer nemigen alakulhat ki anélkül, hogy az;árfront egyéb részein is nc vétessen, k mégogyszer szemle alá az árak. Ha pl. a kormányzat szabadjára engedné ez " ipari árak alakulását, a gazdaságoknál mutatkozó jövedelmezőség szappanbuborékként szétfoszlanék, Bizonyos idő multán újra törhetnénk a fejünket^ezon; hogyan állithassuk meg az' egy más ellen, vagy egymás hc gyónhátan küzködő árak boszorkánytáncát, /Folyt, köv.'/