Napi Hírek, 1941. június/2

1941-06-18 [0492]

^J^J • »*— • ^' — ~'" ,:ss " /(.y • ­0 H P r o d o m o. 4z alábbiakban a t.Szerkesztőségeknek rendel­kezésé re bocsátjuk Bárdossy Lászlé miniszterelnök köszöntőjét, amelyet a kormányzó ur születésnapja alkalmából nn este a rádióban olmonrott. Ke­retet később adunk. Ma minden magyar gondolat f a magyar szivek minden jókivánsá­f a Kenderes felé száll, ahol Magyarország Kormányzója meghitt családi kör­én és az egész nemzet hálájának és szeretetének minden irányból feléje áradó forró* sugárzásában Ünnepli ssülétésének évfordulóját. Egy áldott, érdemekben és eredményekben gazdag élet sok tanúsága ad mély értelmet és jelentőséget ennek az évfordulónak, amely ünnepet iktat municás hétköznap­jaink sorába. Az ünnep szó szentelt napot jelent, amelyen hálatelt sziv­vel mondunk köszönetet az Egek Urának, hogy nekünk adta vitéz nagybányai Horthy Miklóst, hogy megáldotta életét, irányította lépéseit és elhatá­rozásait. Minden nemzet magaválasztotta ideáljaiban önmagát tiszteli és becsüli meg' ahogyan véréből származó nagyjainak életében a maga lényét és szellemet ismeri fel. 4z ilyen Ünnepi alkalmakkor valóban helyénvaló, hogy megkér­dezzük önmagunktól, mi az, ami a nemzet lényét alkotja, mi az, ami szel­lemének fényt és erteket ad. mi a hivatása", mi a rendeltetése ezen a földön? h magyarság nemzeti jelleme itt a Duna völgyében ezer év di­csőségének és szenvedésének tüzében kristályosodott ki..De azt.ami a kris­tály magjából felragyog, már Keletről hoztuk ragunkkal. A széljárta eik­ságokról, ahol harcos, lovas népünk ezer veszélyen át kerosett irányt és vágott magának utat Nyugat felé, amig ide értünk erre az áldott tájra, amelyet magyar munka tett termékennyé, amelyen magyar kéz emelt templo­mokat és amelyet magyar fegyver védett idegen pusztitás ellen ezer éven át. Keletről hoztuk magunkkal a vitézség, a harci erények tisz­teletét, az egyéni felelősségvállalást, a kezdeményezés bátorságát, le még a vándorlás évei al^tt megtanultuk azt is, hogy összefogás nélkül ninosen erő és hogy az egységes központi akaratnak, az egységes vezetésnek engedelmeskednünk kell, na ném akarjuk, hogy oldott kéveként nulljon szét nemzetünk. Mihelyt a magyarság végleg megtalálta helyét a Duna völgyében, többé nem kívánkozott máshová, Sohasem akart többet, sohasem akarta a má­sét, osafc azt, amit a fegyver és a szellem kettős jngán magáénak szerze tt és saját képére alakított át. Ez az, amit hazának nevezünk, and a törté­nelem visz oh tagságaiban a balsors ós bűneink súlya alatt nem egyszer meg­csorbult, de amit nemzetünk géniusza és a föld csodálatos államformáló ereje mindig újjáteremtett. Sorsunk és hivatásunk, hogy ezen a földön él­jünk, hogy ezért a földért meghaljunk, ha kell, mélységes vállalásával ás atérzéseVel a költ§> igéjéaek: • % nagy világon e kivül nincsen számunkra hely", (curv^. Itt állunk Kelet és Nyugat mesgyájá'n, Keletről hozott ősi tu­laj í onságainkfe 1, arccal Nyugat felé, amelynek keresztény germán-latin szellemiségét nemzeti sajátságaink szűrőjén át magunkévá, tettük. Uralmun­kat itt a Duna völgyében öazés, gyülöftködés nélkül mindig ugy gyakorol­tuk, hogy sohasem néztük egyedül a magunk érdekeit. Testünkkel , vérünk­ontásával véatük Európát, iteyik kezünkben karddal, a másikban szerszám­mal vagy könyvvel szolsáítuk egy magasabb emberi és közösségi élet meg­teremte sánek és fenntartásának feladatát, állami szervezetünk oltalmazó erejét és magasabb életformáit megosztottuk a Duna völgyében velünk együit élő népekkel, nem kérdezve ? hogyan, mikor jöttek közénk; csakúgy, diogyaö megosztottuk velük szellemi életünk kincseit, kenyerünket és e föld gaz­dagságait. c ORSZÁGOS LEvWS 0 lv *" k 07 ' / K szekció

Next

/
Thumbnails
Contents