Napi Hírek, 1941. május/2

1941-05-29 [0490]

ff Ra/H/Wn Berlin, május 25./Német Távirati Iroda/ N Roosevelt elnök Beszédével uj fejezetet nyitott Anglia gátlás és megfontolás nélküli támogatásának utján - állapítja meg a Deutsche Duplomatisch-Politische Korrespondent. - Roosevelt általáoan abból indult ki - bár erre semmiféle bizonyitékot sem hozhatott fel - , hogy Námetorszá? világuralomra törekszik. Az elnök nyilván azt hiszi, hogy a nyugati félgömb veszélyeztetéséről szóló állításainak azáltal kölcsönözhet különös súlyt, hogy a délamerikai köztársaságok képviselőit a lehető legnagyobb mértékben bevonta hallgatóságába, valószínűleg abban a hiszemben, hogy hozzájárulásnak tekintik na szónélkül meghallgatják beszédét. Minthogy minden iemokratikus elv ellenére sem engedték me* a parlamenti vitát az elnök fejtegetéseiről, sokaknál a hallgatás inkább udvarias, megdöbbent volt, semhogy helyeslő lehetett volna. Mindaz, amit ugyanis Roosevelt azokról a német szándékokról állított, hogy Németország invázióval, vagy az "ötödik hadoszlop" segítségével meg akarja hódítani az ibéro-amerlkai országokat, nemcsak lehetetlen, hanem elovigyázatlan is, tekintettel Rooseveltnek arra a törekvéséra. hogy "quigley

tt-k által bizonyos délamerikai országokban saját embereivel töltessen be fontos állásokat. Néma törsz ág nem láván egyebet, mint azt, hogy a világtengeren át adott időben újra felvehesse és megélénkíthesse a barátságos és mindkét félre gyümölcsöző gazdasági kapcsolatokat. , . , , . Ezzel kapcsolatban az ibero-amerikai hallgatókat is nagymértékben érdekelhette a "tengerek szabadságának" kérdése, amellyel Roosevelt szintén hosszasabban foglalkozott. Az azonban, hogy olyan érte]emben'érdekelte-e a nélamerikai hallgatókat, mint azt Roosevelt gondolta, vagyis az Anglia és Amerika közötti korlátlan fegyverkereskedelem értelmiben, igen Kérdésesnek látszik. A "tengerek szabadsága" követelményének mindennapi meghatározása minden más embernél teljesen különbözik Roosevelt megfogal- . mázasától. Nem utolsó sorban különbözik ez egész Ibero^Amerika Mhv>4ú saj borén érzi, hogy ma nem tartják tiszteletben á-"tengerek' ' szabadságát". A tengerek igazi szabadsága ugyanis előfeltétele annak, hogy a semleges államok között minden időben szabadon lehessen kereskedni, k tengereknek erről a szabadságáról Roosevelt nem beszél. Éppen ellenkezőleg, azt a hatalmat támogatja, amely minden eszközzel fenn akarja tartani zsarnokságát a tengeren. ... . k

. Mindezeket az ellenmondásokat Roosevelt is jól ismeri. Azt hiszi- tul teszi magát rajtuk és kiküszöbölheti azokat, ha veszélyeket idéz elő, amelyeket azonban előbb mesterségesen kell megcsinálni. Minthogy ellenségeskedésével nem akar egyedül maraáni, megkísérli, hogy abba másokat is belevonjon, olyanokat, akiknek nem érdekük, hogy régi bevált barátságos kapcsolatokat adjanak fel és vészára üzelmekkel meghosszabbítsák a háborút .Ez ugyanis nemcsak gazdasági hanyatlást jelent nekik, hanem azt is, hogy a legnagyobb mértékben politikai függőségbe kerülnek az ügyesült államokban jelenleg vezető yankee-imperializmussal.AiTI/ % Ra/H/Wn Paris, május 29./Német Távirati Iroda/ N Mint a Matm Lorientból jelenti, egy angol tengeralattjáró nemrég elsüllyesztette a Notre-Dame du Chatelet Tel nem fegyverezett francia vitoríásíalászhajót. A hajó Ujfundlandból jött, hogy halrakományt szállítson Franciaországba. A vitorlás 36 főbőj. álló legénységéből csak öten tértek vissza. Elmondják, hogy a vitorlást 550 mérföldnyire a francia parttól nyugatra süllyesztették el. MentSosonakban öt bapig hányódtaK. a tengeren, viz és élelmiszer nélkül, mig bégül egy francia halászgozös felvette ŐKet./MTI/