Napi Hírek, 1941. május/1
1941-05-15 [0489]
I Ha/H Berlin, május 15. /Német Távirati Iroda/ $ Megerle,a Berliner Börsenzeitung csatcirtök esti szamában cikket irt "Anglia egjedp.^11" címmel. ' - : - - - - - Kinek az érdekében beszélhet még Anglia - kardi a " cikk szerzcje, majd igy folytat ja: Hé t. nagy-t alpm közül legalább öt nem hajlandó az angol háborút az emberisig ügyének tekinteni. Vjmetország Olaszország es J-pán visszaút: sító magatartása magát ólért eioaik. jfimint a kölcrönös kapcsol tok állása mutatja, e Szovjetunió is messze áll attól, hogy Angliában azoknak az emberi, gazdasági es szociális eszm'nyeknek az eíőharoosát lássa, £ ' éttékesek a szovjet-rendszer szemoontjából. Petain és Darlan Franoiaországa< az Angliával és Rooseveltéi kapaeolatos tapasztalatai után egészen bizonyos.nem vesz példát Angliáról * 5\íhrer es Darlan megbeszélésének eredmsnyei egyáltcláb n nem mutatnak arra. hogy Franciaország az angol azerencsétlenséggel való szolidaritásban ke r?si üdvét. t /amelyek . Marad tehát utolsó naay hntriómnak eszakamenka. Ami a most hatilmon levő imori'.ai köröket illeti,.az angol hírverésnek igaza van: ezek a körök szeretnék Churchill háborúját Roosevelt háborújává kiszélesíteni, ha nem játszanának közre különféle körűiménvek. amelyek felett nem lehet átsiklani. A mi azonban az amerikai népet illeti, ez a név túlnyomó tőbbs&ben még ms is tiltakozik az ellen, hogy Anglia háborúját' Ameríka háborújának tekintse* iaennviben ennek ellenere mégis azt teszi, ez esik az elnök irányitásának,v< lammt ítt^meg pszichológia, a csclfogások és a demagógia minden eszközével evek nosszu során át folytatott uszító munkának tulajdonítható. A földk^re ksér nagy hUalmai érdekében tenát toglaanen beszél és még kevésbbé beszél más népek érdekében - folytatja Megerle • Aki még abban a bzerencsében részesül, hogy semleges és érintetlen ö háborútól, annak csak egv érdeke van: a béke. * Tfarópában p?Idául Portugália és Spanyolország csak éppen most volt kénytelen 3lesen visszaút.sit. ni az ngolszasz háborús uszítókat, azoknak az európai kis államoknak pedig, amelyek egy alkalommal már • lépre engedték cs. lm magukat az angol náboru érdekében, éppen elegük van. ?.zek rz áilaaok nem tudjak belátni zt ?em, hogy először feláldozzak magukat Anglia érdekében, majd " zz emberiség" nevében ugyanaz az Anglia kiéhezteti Őket. Az íbero-nmerikai államokra' z angol háború'meghosszsbitása és kiterjesztése csak gazdasági nyomoruk,elszegányedésük»életszinvonalsüllye.iósük meghosszabitását,jelenti és így ezek az,államok mindinkább függő viszonyba kerülnek az Is zak:-meri kai ^.vesült Áll.mokkái izemben. Ezek-az államok is elutasították a részvételt az angol "keresztes háborúban". Lz • rab világ részben nyíltan, részben titokban lázadást szrvez brit világbirodalom ellen, Anglia az ar b világtól sem kapott megbízást arra, hogy sorsának előharcos ként szerepeljen. Gandhi"nó:yszáz millió indus nevében éo.^en most újból és élesebben, mint Vcilaha visszautasította az .-nsol rendszert és m. ~c r kinai nép r . mely eg előre ; dolgok véletlen alakulása miatt közel áll"az ngol táborhoz, abb.-n a jillanatban amikor keze szab d losz, erőszakkal megszünteti z, kínaiaktól idegen brit urjloa utolsó nyomait. Az a világ tehát - fejezi be cikkét Megerle - amely egykor Angliára hallgatott és Angliát követte, összezsugorodott. Anglia a valóságba egyedlu áll. A m -a erejéből nem tudja sorsát alakítania Ez vereségének bevallása. /MTI/ , . .
