Napi Hírek, 1941. április/2
1941-04-26 [0488]
2 Ze/£e/Mn R ó m a, április 85«/5tafaai/ A szombat r^*gg«li lapok foglalkoznak azok v al a háborút 'ü^sji.tó beizédokk»l, amelyeket az Egyesült Államokban %>os»v«lt utasitására Hull, Knox és Morgenthau mondottak. A lapok szerint a beszédek csak a régi, jól ismert valótlanságokat ismételik. "Rámutatnak a lapok arra, hogy Knox állitása szerint - és ez világos bizonyitéka Amerika felelősséginek - Amerika belevatkozott a háborúba és már nincs módja a visszafordulásra. Emlékeztetnek a lapok arra a nehéz helyzetre, aielybc Bden és Menzies ausztráliai miniszterelnök a balkáni angol hadjárat kudarca következtében került. A torinói Stampa ismerteti - Churchill harcmodorát, amellyel a brit miniszterelnök a legkisebbre igyekszik" csökkenteni a balkáni vereség hatását, periig ezt saját maga idézte fel a nilusi hadsereg és a föld>özitengeri hajónad szünet nélküli hajszolásával, csak hogy szert tehessen valami presztizs-sikerre. Amerikára kitérve han^sulvozza'a lap, hogy "Roosevelt magatartása nagyon hasonló a Churchill-cspörtékhoz, mert "Roosevelt és társai készek arra, hogy szembeszálljanak a beavatkozást ellenző hadjárattal és ezt meghiusitsák. A lap hozzáfűzi, nagyon jellemző Knox haditengerészeti miniszter kijelentése, hogy az Egyesült Államok a valóságban már hadban áll a tengelyhatalmakkal. Hasonlóan jellemző Knoxnek az a megállapítássá, hogy a"japán-szovjetorosz semlegességi szerződés az angolszászokellen irányul. A romai lapok közül a Messaggero hangsúlyozza, hogy Hull és Knox beszédének igazi jelentősége és célja kézenfekvő. A beszédeknek pusztán az volt a feladatuk, hogy balkáni verségük másnapján ui erőt Önt senek az angolokba és magerositsék Churchill helyzetét, aki ellen már lázongani kezd a brit közvélemény, továbbá, hogy szembeszálljanak az amerikai elszigetelődés pártjával. A beavatkozás ellenzői mind erősebben érvényesülnek az Egyesült illamokban, mert "Roosevelt -politikai iránvánaV veszélyes volta már nemcsak feltevés, hanem kézenfekvő valóság. A Messaggero ezután rámutat Menzies ausztráliai miniszterelnök nehéz helyzetére, amelybe a balkáni vereség után került. Menzies ma gondolkodhatik azon, miiven veszélyekbe sodorta Ausztráliát, belekeverve ezt az Európa elleni háborúba. Helyzete csak Eden külügyminiszterével, valamennyi kudarc megszervezőiével és végrehajtójával hasonlítható össze, Európában senki sem veszélyeztette Ausztráliát, amely makacFül elzárva tartja hatalmas területét, holott maga teljesen képtelen azt gyümölcsöztetni és kiadknázni./MTI/
