Napi Hírek, 1941. április/1

1941-04-02 [0487]

Pro d o m oi ~ Az alábbiakbana t. sz rkesztőségek rendelkezésére bocsátjuk annak az előadásnak a kivonatát, amelyet báró Vay László ny. miniszterelnökségi államtitkár a magyar birtokpolitika és népesadésmeg"oszlás problémairól a Bécsi * Német-Magyar Társaság felkérésre ma este Bécsben tart. Keretet este adunk# x x X • 0 H Bevezetésül ismertette *zt a nagyvonalú munkát, /mellet az utóbbi évek magyar kormányai folytattak, hogy az uj európai rend felépítéséből a magyarság is kivegye az őt megillető részt. Ez a munka r keresztény és nemzeti politika szellemében jutott kifejezésre, h nemzeti megújhodás szükségességének gondolatét nálunk ugyanazok az okok és tapasztalatok váltották ki az 1919-es összeomlás után a magyarságból, amelyek abban rz időben a német Nemzet Führerjét a nemzeti szocializmus élére állito'ták. Kezdetben azonban a ^aéris-^örnyéki békediktátumok, a Népszövetség szelleme a zsidóságon és szabadkőmivességen keresztül elfojtott minden olyan kezdeményezéstj amely az akkori uralkodó szellembe nem illett bele. I szabadkőmives pánolyok feloszlatása miatt az országnak a 1 gnagyobb pénzügyi és gazdasági pressziót kellett elszenvednie. A wumerus ílausust a népszövetségi kölcsönökön keresztül reánk gyakorolt nyomás miatt kénytelen volt enyhiteni a magyar törvényhozás. A magyar liberalizmussal való szakitás első jelentősebb lépései Gömbös Gyula nevéhez fűződnek. Ez azzal a korszakkal esik össze, amidőn a német iiemzet Führerje egymás után kezdte összetörni azokat a bilincseket, amellyel a Birodalmat Versailles-ljan béklyóba szoritották. Gömbös Gyula kormányrajutása után indult meg az*erőtoljesebb keresztény, nemzeti jobboldali politika hirdetése. Gömbös programmjába beilleszkedett a magyar birtokpolitika problémája is. A külföldi célzatts propaganda Magyarországot sokszor ugy tüntette fel, hogy itt a feudális korszak reminiszcenciái még mindig élnek és az ország a szociális fejlődéssel nem tud lépést tartani, holott ez nem volt igaz. Báró Vay László ezután részletesen ismertette a biítekmegoszlási viszonyok kialakulását, a rendi kötöttség, korszakának megszűnésit ^s az 1846-ban történt jobbágyfelszaba.ditást, amelyMagyarországon a kiva'ltságolt jogú nemesség kezdeményezésére történt. Eár a birtokos nemesség túlnyomó többsége magyar volt. a kötöttség alól felszabadult földeket nemzetiségi különbség nélkül juttatta idegen nemzetiségű jobbágyok tulcjdonábr is es igy cs^k Erdélyben egy millió Hektár magyar föld került a felszabadított román jobbágyok kezére. A teljes gazdasági szabadság kora következett ezután, azonb^n a mult század 90-es éveiben, - elsősorban az egyes vidékek mezőgazdasági népességének külföldre vándorlásában - már jelentkeztek olyan tünetek, amelyek rrrq mutattak, hogy a mezőgazdasági népesség földhözjut tatását a sz-porodás arányában a szabna birtokforgalom többé nem biztositlv tja, tehát "állami beavatkozásra van szükség. Tízért hozta meg 1694-ben Magyarország az első telepitésjtörvényt•