Napi Hírek, 1941. április/1

1941-04-12 [0487]

I9£L április 12, ^ 24 ^ 2- la

P S z-a b a d k a előtt, április 12,/A honvéd propagandaszázad tudésitójátéi./ A széles országúton menetoszlopok katonái vágják ' * a lépést és szinte ellenállhatatlan áradatban rohamozzák meg a védekező ellenséget, hogy vigyék a segítséget a csetnikek rémuralmától veszélyeztetett, életűiben és vagyonúkban._ megtámadott magyaroknak. Az országúton egy asszony. - Most jövök otthonról, siessenek, siessenek - kiáltja házamban elbújtak a csetnikek, az ablakok mögül lövöldöznek, még géppuskával is lőnek, nincs ott senkinek nyugovása mig a magyarok be nem'"vonulnak. ' - Ott leszünk - kiáltja feléje egy alezredes - ós már indulnak is tovább. Még'tiz, még kilenc, nyolc, hot kilométer és az" ütőn nincs semmi, ami feltarthassa őket. Az ellenséges hadseregnek már sehol semmi nyoma, csak a csetnikeket hagyták ott, akiket most mennek a magyar honvédek kitisztítani. Állunk az országúton, talán egy kilométerre Szabadkától, amikor két szuronyos magyar honved közt mégis feltűnik az ellenséges hadsereg öt katonája. De valahogyan hiányzik a szemükből a félelem, hiányzik az a megtörtség, amely minden hadifogoly szemében megtalálható. Az első szerb katona öreg paraszt. Szinte ragyog • az arca.Megállítjuk a menetet. - Hadifoglyok ? - Azok volnának - mondja a kisérő honvéd. - Hol fogták el őket? - Nem kellett ezeket elfogni, jöttek ezek maguktól. Egyszerre az öreg szerb katona megszólal, mégpedig a legtisztább magyarsággal: - Igenis, jelentem alássan, szöktünk. Csodálkozva nézünk az öregre* - Maga magyar? "' - Nem, én leérem bunyevác vagyok, szabadkai és kimondtam, hogy nem harcolok a magyarok ellen. - Azután miért nem? ~ ' - Elsőbben is azért - magyarázza"-, mert világéletemben mindig jól megvoltam a magyarokkal. Nincs énnekem velük semmi bajom. Másodsorban' azért, mert csak nem harcolok a tulajdon komáim ellen. Gn résztvettem a világháborúban. Magyar ezredben szolgáltam, a legjobb'komáim magyarok voltak. A háború utan azok magyarok maradtak, én szerb lettem és arra gondoltam, ha lövök, talán éppen egy régi komát találok el. - De hogyan sikerült megszökni? - Szakaszvezetőnk szereti az italt, elküldtük pálinkáért, hogy maid neki is adunk. Adtunk is. mig'be nem rúgott, de akkor elszöktünk és eljöttünk a magyarok elé jelentkezni. Én is, ez a másik bunyevác is és itt mögöttünk ez a három horvát. - Nos - fordulok hozzá - kérdezze meg a horvátokat, hogy ők miért szöktek, / Folytatása következik/