Napi Hírek, 1941. április/1

1941-04-06 [0487]

W Tó/IS /Német jegyzék emlékiratának folytatása,/ • Márté

v

adó német részről kijelentették a jugoszláv kormányn3

v

, hogy a német politika nem terjed tul Ausztrián ás a iugoszláv határok érintetlenek maradnak. A német-jugoszláv határ biztonságáról tett e megnyugtató" kijelentés után Jugoszlávia legfőbb gondja már csak azoknak a határainak a nyílt kérdése maradt, amelyek azoktól az országoktól-és elsősorban íiagyarországtól~választották el, amelyeknek a rovására 1919-ben megnagyobbodott. A Führer már 3&oiadinovics iugoszláv miniszterelnök 1933 januátjában tett berlini látogatása alkalmával késznek nyilatkozott magára vállalni a közvetítést a magyar-szerb ellentétek kiegyenlitésében. Magyarország és Jugoszlávia között német hatásra valóban megkezdődött lassanként a feszültség levezetése és ez végül 1940. decemberében baráti szerződés megkötéséhez vezetett. A néme+-jugoszláv megegyezési törekvések idejében Jugoszláviának Olaszországhoz ás Bulgáriához*fűződő kapcsolatai is lényegesen megjavultak, ugy hogy a belgrádi kormány mindenképen pozitív és figyelemreméltó sikereket könyvelhetett el politikájával. Ezzel egyidőben DélKeleteurópában jelentős sikert ért el a Németország és Olaszorszáb törekvéseinek megfelelő megbékélés. í«zeV a v

edvező eredmények a Führer által megindított megértési politika eredményei voltak, Ez a politika Sztojadinovicsnál is *- ' megértő és tetterős támogatásra talált. 1939. február elején Sztojadinovics megbukott, A kormányváltozás alkalmával tett jugoszláv külpolitikai nyilatkozatok kilátásba helyezték ugyan a békepolítika változatlan folytatását, de ezután hiányzott az az erős* személyiség, aki ezt a politikát a belpolitikai párt-alakulások minden ellentétes áramlatával szemben is kersztül tudta volna vinni, A hivatalos kapcsolatokban mégsem történt semmi véltozás, Németország folytathatta fáradozásait a Jugoszláviához füzőíő kapcsolatok további elmélyitésére.Németország és Jugoszlávia ióviszonyának egyik külső látható iele Pál v

ormánvzóhercegnek 1939, júliusában tett berlini hivatalos látogatása volt. Az eV^or folytatott berlini megbeszéléseken az a megrendithetetlen a

v

arat adta meg a Vözös utat. hogy továbbhaladnak a megkezdett utakon, amelynek v

eVesyégér*l a már elért sikerek tanúskodtak. A nvugati hatalmak a német-jugoszláv barátf politikát v

szdettől fogva elutasítással és rosszindulattal nézték. Arra irányuló fáradozásaidat, hogy Jugoszláviát visszavigyék a maguk táborába, fokozottabb mértékben folytatiák, midőn Sztoiadinovics bukásával a jugoszláv bel- és külpolitika szilárd vezetése meglazult és a Nyugat feléT* * '.ószerb katonai körök ismét erős politikai befolyáshoz jutottak. A szövetségeseknek Anglia vezetésével 1939. tavaszán _^ -1 —- .... kezdett ás Németország bekerítésére irányuló politikája ilyen körülmények között - mint az a francia vezérkarnak Franciaországban megtalált irataiból kitűnik - Jugoszláviával is már kezdettől fogva mint a déli arcvonal egyik fontos sarokkövével számolt. A szövetségesek messzenázc háborús terveikkel kancsolatban már idejekorán azon dolgoztak, hogy megbizonyosodjanak a jugoszláv hadsereg és kormány támogatásiról egy későbbi "fegyveres segítség eel_ jából, T t(í.)é^ozódó ' Még a háború kitörése előtt, . 1939. augusztus 19.-án, a belgrádi franciakövet első előkészítő megbeszélést folytatott a jugoszláv vezérkari főnökkel/ zzaloniHi vállalkozásról./Folyt.köv./ ffi^y