Napi Hírek, 1941. március/2

1941-03-31 [0486]

*m Lá/Dn § A lábbeli ás talpbőr szétosztásárál a közellátási miniszter valamennyi város polgármesteréhez és valamennyi község elöljáróságához intézett utasitasban irányelveket állapit meg az igények Kielégítésének sorrendjérőlo Az utasítás világos rendelkezései ellenére is ugy látszik, hogy annak értelmezése körül rélreértósek támadtác. A félreértések eloszlatása végett beavatott helyen a következőket állapit ják meg: Minden törvényhatóság számára kontingenseket állapítanak meg a törvényhatóság területén eladásra, illetve felhasználásra kerülő bőrtalpú lábbeli, illetőleg talpbőr mennyi ságérő l^o, törvényhatóság első tisztviselője pedig havonta közli a helyi hatőságoKkal azt a felhasználható mennyiséget, amöly a fogyasztók közCtt az illető városban, illetve községben utalvány utján szétosztásra kerülhető Az utalvány kiosztását végző helyi hatóságok feladata elsősorban elbírálni azt, hogy ki az igényjogosult. I?nnek a kérdésnek az elbirálásánál elsősorban az a kérdés a döntő, hogy az igénylőnek van-e nélkülözhetetlenül szüksége bőrtalpú lábbelire vagy régi cipőjének javitására vagy nem* A szükséglet fennforgását mindenekelőtt az igénylő bejelentése alapján birálják el

0 Az igényiéit benyújtónak bejelentőlepon nyilatkoznia kell arról, hogy hány használható bőrtalpú lábbelije van. A bejelentést büntetőjogi felelősség mellett teszik és amellett a helyi hatóságok ellenőrzik is azt, hogy a bejelentés megfelel-e a valóságnak. Ha az elosztást végző szervek az igénylő szükségletét megállapítottak és a szétosztható talpbőrmennyiség kisebb mint amennyi a szükséglet, abban az esetben annak az igénylőnek a foglalkozását, akinek szükséglete számára körtént az igénylés," vizsgálják meg abból a szempontból, hogy melyik foglalkozás folytatásához nélkülözhetetlen a bőrtalpú lábbéli. iSnnek az általános határnak a keretén belül kell gondoskodni arról, hogy a közalkalmazott közérdekű szolgálata bőrtalpú lábbeli hiánya miatt rag ne akadjon. Ez tehát nem jelenti azt, hogy minden közalkalmazott igénylése a kielégítés sorrendjében megelőzi más foglalkozási ágból származó igénylő szükségletének kielégítését. A közalkalmazott által előterjesztett igénylés alkalmából is tehát elsősorban azt kell vizsgálni, hogy a foglalkozásnak folytatásához mennyiben elagedhetetlendl szüteeges a bőrtalpú lábbelibei való ellátás- . A valóságban tehát más foglalkozási ágból származó szükséglet kielégítése megelőzi a közalkalmazott szükségletet abban az esetben, ha a közalkalmazott foglalkozása olyan, hogy annak folytatásához uj lábbeli és a cipő kijavíttatása nem nélkülözhetetlen, viszont a nem közalkalmazott foglalkozásának folytatásához elengedhetetlmül szükség van igényének kielégítésére. Az utasitasban megadott kielégítési sorrend azoknak az igénylőknek szükségletei kielégítésére vonatkozik, akiknek bőrtalpú lábbeli egyformán nélkülözhetetlen. n > , A bőranyaggazdálkodási bizottság gondoskodik arról, hofcy a rendelkezésre álló talpbőrmennyiséget eleősorban a széles néptömegek w szükségleteinek kielégítésére fordítsák, tehát ne használják fel olyan cipők gyártására, amelyek luxusszámba mennek és amelyekre az utalványt elosztó szervek amúgy sem adnának utalványt. A helyi elosztó szervek feladata az, hogy a helyi viszcnyok^ismeretében a bőrtalpraennyiséget az igénylők között a szükséglet fontosságának elbírálása alapján helyesen és igazságosan osszák szót és ennek az általános elvnek megfelelően a polgári szükségletet köz megnyugvásra elégítsék ki. /MTI/