Napi Hírek, 1941. március/2

1941-03-24 [0486]

Ba E/Wa $ ó m a, március 24,/líagyar Távirati Iroda/ ' • .„ , .„ , ,. A Március 25.~ón van negyedik évfordulója'annak, ho.-y nelgradban aláirtak az olasz-jugoszláv barátsági szerződést. Az olasz sajtó felhasználja ezt az alkalmat, hogy megél egedé sét fejezze ki az olasz-jugoszláv szerződés eredményei és a jugoszláv politika alakulása lelett. Vlrginio Gayda a Giornalc d,Itáliában kiemeli, hogy az olasz-jugoszláv megegyezés kitűnő példa olt arra, hogy két szomszéd állam hogyan találhatja meg minden idegen imperialista érdek kiküszöböle sev cl az együttműködés útját a földrajzi helyzet s a politikai és gazdasági érdekek alapján. A húsvéti egyezmény rendkívül hasznos eszköznek bizonyult;az eg^sz aeikelotourépai béke szempontjából, _ , Gayda ezután hangsúlyozza, minden jel arra mutat, hogy Jugoszlávia hozzáillcszkcdik a, tengelyhatalmakhoz. Jugoszlávia megértette a jelenlegi háborúból adodo igazságokat és a történelem intelmeit. A delkclotcuropai tisztulási folyamat, amely Magyarországnak, Romániának cs Bulgáriának a háromhatalmi cgycZménvhcz való' csatlakozásával indult meg, hatalmas tömegjelenséggé vált amelyben a fiatal és erős nemzetek reszt kell, hogy vegyenek. Délkclctcuropa népei között Jugoszlávia, amelyet Pal kormányzó herceg bölcs politikája vezet, kétségkívül egyike a log^clcnuoscbb erőknek. Nem kétséges tehát, hogy-Jugoszlávia is G- SZ Világosan átérzi az európai jövő nagy problémáit. Ba D/Wa Bőm a. március 24,/:Jagyar Távirati Iroda/ Most jelent meg rendkivüli gazdag tartalommal ős tetszetős kiállításban az Itália e Unghcria cimü olasz folyóirat második száma. A több mint 100 oldalas szán első helyen közli Bárdossy László külügyminiszter fénykénét. Az olasz-magyar folyóirat sok érdekes cikket közöl történelmi, irodalmi, művészeti és gazdasági vonatkozású kérdésekről jeles magyar és olasz személyiségek tollából, A cikkeket bő képanyag egészíti ki. TE/E Buenos Aires, március 24,/Stefani./ A oolitikai és kereskedelmi köröket erősen megzavarja az,hogy az Egyesült Államok nem hajiandok argentínai hu öt vásárolni a hadsereg szamara. A visszautasítás annál-rosszabbul esi-i.mert súlyos gazdasági helyzet közepette következik be. A husiparosokrt.stületőnek.elapkQ ezeket jeleníctte ki:Fcl kell vetnünk a kérdést meddig követhetünk jó-> szomszédi politikát, ht az Egyesült államok magatartása ilyen. . ArgcntináJk a háború miatt az éazakamarrkai ipartél kell vdsamolnia,gt^t onnan nem vásárolják az argentin termékekot. , . ,. . . A loíiciae C-raficaa szerint az ügy.sült -Hámok Argontinátói mindennemű áldozatot követelnek az amerikai szárazföld együttérzésének oltárán, katonai támaszpontokat is kov etele ck, ugyan akkor ncdig Roosevelt vetőt emel az argentin hus vásárlása ollón. Az El PanroenT szer int az amerikai elhatározás a plutokracia ama törekvésére vaU,hogy állandó kereskedelmi nyomással u.ráv- egyen az argentinjai gaadasagi élctneki/ETI./