Napi Hírek, 1941. március/1

1941-03-13 [0485]

X Ke/Ko/Dn Buenos Aires, március 13. /Stefani/ A Pampero értesülése szerint az Egyesült Államok kormánya birtokba vette az Argentína sarkvidékébe z tartozó Palmer»félszigetet, ahol katonai támaszpontokat létesitett és ezzel megsértette Argentína felségjogát. /MTI/ W Ra/B/Dn B er 1 i n . március 13« /Német Távirati Iroda/ N A fort williamí aluminiumgyárht Skócia nyugati partján március 12.-én bombatámadás érte. A támadás során súlyosan eltalálták az üzem északnyugati részét. A repülőgépek legénységei a tüzeket még 50 kilométeres távolságból is jól láthatták. /MTI/ W Ra/B/Dn 3 e r 1 i n , március 13. /Német Távirati Iroda/ N A március 12.-i támadások során Great Yarmouthtól keletre egy karavánban haladó 3000-tonnás kereskedelmi hajót igen kis magasságból súlyos bombatalálat ért a hátsó részén. Egy másik, mintegy 4500-tennas kereskedelmi hajót Orfornesstól keletre szinten hajókisérétben támadtak meg és súlyosan eltalálták elülső részén. /MTI/ HT Küm Dn Genf, március 12. /Magyar Távirati Iroda/ A Courrier de Geneve első oldalán vezércikket szentel a magvar-jugoszláv viszonynak. Megállapítja, hogy mim addig, amig a kisantant fennállott, a Balkán tűzfészek volt. Most'Jugoszlávia . balkáni béke pillére és őrzője. A maayar és jugoszláv nép viszonyának megjavulása megfelel a két nép érzéseinek és annak tulajdonitható, hogy sorsuk közös. Csaky István gróf szavai szerint a szerződés csupán látható jele a két nép közötti kapcsolatoknak. Cinqér-Markovics külügyminiszter budaoesti látogatása elsősorban a békét szólalta és bebizonyította, hegy a kit nép minden erejéből fenn akarja tartani a Dunamedence nyugalmát. %\tt* az egyiknek, mind a másiknak érdeke az, hogy a Duna-vidék kívül maradjon a háborún, különösen a most kezdődő feszült helyzetben. Magyarország és Jugoszlávia együttműködése nem irányul senki ellen. Mindkét nemzetre konstruktív munka feladatai várnak. Cihcár-Markovics budapesti látogatása során kicserélték a magyar-jugoszláv barátságra vonatkozó okmányokat. Nem a véletlen hozta létre ezt a barátsági szerződést, hanem az a kölcsönös rokonszenv és megbecsülés, amelyet a jugoszláv külügyminiszter budapesti beszédében is aláhúzott. Bárdossy külügyminiszter szavaival kiegészítette ezt a kijelentést és kifejezésre juttatta azt, hogy a két népet ugyanazok a baráti gondolatok hatják át. Az ünnepélyes budapesti fogadtatás is bizonyítéka azoknak az érzelmeknek, amelyet a két nép egymás iránt érez. Belgrádban ez a fogadtatás igen n gy megelégedést keltett, így tehát néhai Csáky István gróf müvet, amelyet 1940 decemberében kezdett el, utóda, Bárdossy László fejezte be. De a valódi kezdeményező maga Horthy Miklós kormányzó volt.