Napi Hírek, 1941. március/1

1941-03-04 [0485]

Ve Ho/i-ift Berlin .március 4./íüaryar Távirati Iroda/ Német politikai körökben rámutatnak arra, hogy &"rog - • ország és Németország között, a diplomáciai helyzet továbora is változatlan. Hangoztatják azonban, hogy a két ország közti viszonyt nem lehet épenséggel jónak mondani, merthiszen ez a viszony megromlott/ attól a pillanattól kezdve, amikor Görögország Olaszországgal háborúba keveredett. Német illetékes helyen kijelentették, hogy Görögország a bulgáriai esemónyakkel kapcsolatban semmiféle lépést nem tett a nőmét kormánynál^ kijelentették továbbá, hogy semmiféle más hatalom sem tett lépést a' Görögország és Olaszország közötti esetleges közbenjárás ügyében. S Ho/Bn Genf ,március 4, /tfegyar Távirati Iroda/ A genfi m.kír, főkonzulátus most mutatta be a Kelet felé • cimü filmet, amely a magyar csapatok erdélyi bevonulása alkalmával készült. A bemutatón nemcsak Genfből y

hanem Lausannehől és Neuchatel bői is igen vettek részt.. Begjelent a Genfben akkreditálrTeljes konzuli kar. számos svájci vendég és a"magyar kolónia, amely lelkesedéssel és meghatottsággal nézte végig ->.. történelmi filmdokumentumot. A bemutatóról a genfi La Suiaa * ós a Journal de Geneve nagy elismeréssel es megelégedéssel számol be, S Eo/lín Genf .március 4,/Marvar Távirati Iroda/ A JhjSJrnaí de Geneve' keddi szánábai Cincár-Karkovics jugoszláv külügyminiszter hos^aab£ nyilatkozatát közli. A nyilatkozat során' idézi a külügyminiszter jalábbi szavait: Külpolitikánk fő-és mondhatni egyetlen célja a Béke megőrzése és az ország fciztonsárrának omelóse annak a jóviszonynak fokozása utján ,amely összekapcsolja mindazokat az államokat," amelyek hasonló3n békás érzelmeket táplálnák irányunkban. Minden erőfeszítésünk főképen a szomszédainkkal fennálló i óv iszony mefi^zilárditásár f* irányul. Legutóboi budapesti tai- toíkuol«töom a!a ti -'irómmel állag ithsttan meg, hogy Jfegyarország vezetőiét ugyanezek a békés és építőirányu érzelmek hatják át. Tolitikánk jelszava a négertés Ő3 az együt.Wíködés minden hatalommal, de főként szomszédainkkal, hogy Délkeléteurópát a háború továbbterjedésétől megóvhassuk;, az európai náhoru következtében súlyosan megzavart gazdasági egyiHtmüködés fokozódjék, végül hogy a sokat szenvedett földrészünk és ^ezeréves " civilizációnk egyedüli üdvét jelentő európai megbékülés utiát előkészítsük. Európa csupán az őszinte ás "pozitív együtt működés jegyénen alapíthatja meg az uj rendet, amely elhárítja majd az elévült előítéletekéX és azokat"az erkölosi és anyagi korlátokat, araelvek miatt mindnyájan szenvedünk. Ah a gond, amelyet a békének biztonságban való fenntartására fordítunk, nem a félelem érzéséből ered, hanem annak a meggyőződésnek következménye, amellyel országunk önmagának és egész lürópának 'tartozik és ez az. hogy a végsőkig küzd jön (minden,- a balkáni ás dunai térben érzelmi ellentéteket t ', ' \ • relidezőYók kiküszöbölése és a béke kilátásainak megerősítése érdekében. Jugoszlávia békepolitikája teljesen megegyezik életérdekeivel és a nemzet érzelmeivel. Az utóBbi években kötött minden politikai és gazdasági szerződésünket ez a dunai és balkáni térben létrehozandó jobb és jobban szervezett békére törekvő akarat hatotta át, Lzirányu törekvéseink nem hozták meg mindig á várt eredményt, de .a valamennyi balkáni cs dunai nép közötti szoros" béke ős együttműködés eszmeje már erősen le van horgonyozva a népek lelkébe cs ennek köszönhető, hogv már nem egy szirtet ki tudtunk kerülni, Uost, hogy felhők tornyosulnák: fe- ' lettünk, nincs itt az ideje annak, hogy bőkős oroiüszitéseink el lanyhuljanak, hanem ellenkezőleg,nuiazetünk iráiti kos1 -J.*SÓgünk,hogy megkett^zük azokat