Napi Hírek, 1941. február/2
1941-02-24 [0484]
•I, Tó/tta München, február 24. , . I& fi A nemzeti szocialista párt alapításának 21. évfordulója alkalmául a ^Öhrar llujiűfeenben beszédet intézett régi gárdájához, Beszedn elején részletes visszapillantást nyújtott a párt alapításáról és a pártprogramig kihirdetéséről, A ítíhrer hangsúlyozta, hogy a nemzeti szocialistapárt programmja az elmúlt évek folyamán egyetlen pontban sem változott meg„ IJvomatékosan rámutatott a nemzeti szocialista párt és a többi párt " között fennálló különbségekre. U különbség a többi között abban áll, hogy a nemzeti szocialista párt sohasem akart valamelyik népréteg érdekképviselete lenni, hanem munkája és küzdelme középpontjába tudatosan a német népet állította. A polgári pártok és a marxisták - mondotta Hitler - már akkor meddők voltak. A német nemzet télies felbomlását csak ezzel az uj mozgalommal lehetett megakadályozni, előttünk - mondotta Hitler - a versaillesi szégyenletes békeparancs állott, amely Németországot rabszolgasorba akarta dönteni és le akarta alacsonyítani. A német nép ezzel a szé ? yenletes békeparanccsal szemben két táborban lépett fel. Mind a két tábor nemzetközi segitőkben reménykedett. A polgári pártok egy bizonytalan népszövetségi eszmében reménykedtek, a marxisták pedig a vörös internacionáléban, li'gyikük sem gondolt a régi közmondásra: Segits magadon, az Isten is raegsegití ián ezt a szégyenletes versaillesi békeparancsot teljesen atérezten és nem felejtettem el abból semmit,Megtanultam a békeparancs mindegyik oldalát. Az ellenfél - folytatta a PüSrer - nem azért akart demokrata Németországot, hogy később elengedje a békeparancs követelményeit, hanem azért volt szüksége aeookrata Németországra, mert csak egy ilyen Németország teljesíthette a szerződést. A Pührer ezután rámutatott arra, hogy ő sohasem kételkedett abban, hogy a német nép belső válságának legyőzése pillanatában mint erős nyolcvanmilliós nép a külső válságoknak is véget vet, Hitler ezután a pártnak az ellenzéki időben vivott • \«T v*> belpolitikai küzdelmeit vázolta. Rámutatott arra. hogy e-ryetlen halandónak 3em jelentették be olyan gyakran a hanyatlást mint neki ezekben az időKoen. Jn azonban - mondotta a Fünrer - e tekintetben bizonyos mértékig eltompultam. Hitler ezután emlékeztetett ellenfelei*, 'i hazugságaira és rá•almazásaira.iia mér - úgymond - otthon érzem magam, ha hallom a sok külföldi hazugságot és rágalmazást, im mindennap elmondhatnám: ? 'i.nnt egykor májusban", A beszéd továboi során a Führer emlékeztetett arra, hogy mozgalma minden erős visszahatásból, igy az 1923-ban bekövetkezett ellenhatásból is, megerősödve került ki. ü'zekben a kemény küzdelmekben mozgalma vezető rétegében megtörtént a legkiválóbb férfiak kiválasztása. Azt a hatalmas forradalmat, amelyet Németországban megindítottunk, a vilá.* többi része teljesen átaladta. Künn még ma sem értik meg, ho^y ^urópában két nemzet valami hatalmasat, valami ujat alkotott. . , . Velünk párhuzamosan a fasiszta forradalom is ugyan-arra az eredményre jutott. A ket forradalom között nemcsak a célkitűzésekéietes azonossága van, hanem az utak is azonosak. Szenfelül olyan barátság áll fenn a két forradalom között, amely több mint egy halvány és célok által me 'határozott együtthaladás. ellenfeleink még nem értik meg ezt. Nem értik mh azt, hogy én, ha egy férfit barátomnak tekintek, akkor e férfi mellé aiiok és e magatartásomból nem csinálok üzletet, mert nem vagyok demokrata es ezért nem vagyok ... kalmár, /Folyt, köv./
