Napi Hírek, 1941. február/2
1941-02-24 [0484]
Ar tó/Mm /Mussolini beszéde részletes szővegmek első folytatása,/ Németország vi 17 ámszerü t győzelme megszüntette egy hosszú ideig tartő szárazföldi háború lehetőségét. Ebben a pillanatban a kontinentális háború befejeződött és nem is tud újjáéledni, miután Németország győzelmével fejeződött be. Ezt a győzelmet"a mi nem-hadviselő álláspontunk is megkönnyítette. Ez az ánáspont lekötötte a francia-angol tömb hatalmas tengeri, szárazföldi és légierőit. Némelyek, akik ma azt merészelik gondolni, hogy Olaszország közbelépése korai volt, valészinüen azok soraiból kerülnek ki, akik annakidején későnek tartották azt. A valóságban a helyzet az, hogy ha az egyik ellenség a felszámolás utján-volt is, megmaradt a másik, a nagyobb, az erősebb, az első számú, amely ellen harcba szoptunk és az utolsó csepp vérünkig fogunk harcolni. . , Miután Nagybritannia hadseregét a szárazföldön véglegesen elintéztek, lehetetlen volt, hogy a háború ne vegyen fel egy tengeri, légi és s mi szamunkra gyarmati jelleget is. A dolgok történelmi és földrajzi rer jébe tartozik az, hogy Olaszország számára mindig a legtávolabb és legnehezebb hadszinterek legyenek fenntartva, azaz a tengerentúli és a sivatagi háborúk. A mi harcvonalaink ezer és ezer kilométerrel húzódnak és ezer és ezar kilométerre vannak távol tőlünk. Jó volna, ha egyes savanyu és tudatlan külföldi szemlélők számot vetnének ezzel Mindazonáltal a Wáboru első négy hónapjában igen súlyos tengeri, légi és szárazföldi csapásokat mértünk a brit birodalomra. , Vezérkarunk figyelme 1935 -tol kezdve mindig Líbiára irányult. A Libiaban működött összes kormányzóknak működése főleg arra irányult, hogy Libiát, ' .'. ezt a hatalmas területet, amely teljesen, vagy felig sivatagi jellegű volt. termékeny területté alakítsák át. Csak a csoda az a szó, amellyel ki lehet fejezni azt, ami odalent tőrtónt. Az európai feszültség súlyosbodásával ós az 1935.-36.-i események után Libiát amelyet a fasizmus h°ditott meg újra, katonai szempontból egy*legfontosabb és legkényesebb területünkké nyilvánítottuk, miután két oldalról volt kitéve támadásnak. A Duce ezután részletesen felsorolta, hogy katonai szempontból milyen felszerelést juttattak Líbiának; 1937. október 1.-től 1941. január 31.-ig - mondotta Mussolini'- Líbiába küldtünk 14.000 tisztet, 39S.358 katonát, és két hadsereget állítottunk, fel, az ötödik és a hatodik hadsereget. Ebben a két had seregben tiz hadosztály volt, amelyek olaszokból és líbiaiakból állottak. Ugyanez alatt az idő alatt Líbiába küldtünk 1924 különféle űrméretű ágyút, amelyek között igen sok legkorszerűbb gyártmányú is volt, 15.386 géppuskát, 11 miV10 tüzérségi lövedéket, l 5 S14,287c2S5 lövedéket hordozható fegyverei számára, 127.877 tonna műszaki anyagot, 24.000 tonna ruházatot és felszere lf st A^AÍ 9 , harckocsit, amelyek közül bizonyos számú nehéz karckocsi is volt, 9584 különböző gépkocsit és ezenfelül még 4809 gépjárómüvet. .... Ezek az adatok bizonyítják, hogy Libia védelmére olyan erőfeszítéseket tettünk, amelyeket valóban impozánsaknak mondhatunk. Ugyanezt mondhatjuk Olasz-Keletafrikára vonatkozólag is, amelyet arra készítettünk elo, hogy el.ientálljon a távolság és a tökéletes elszigeteltség ellenére iB f £z a távolság es elszigeteltség azonban megsokszorozza katonáink akarata? és bátorságát. Azok a katonák, akik Abessziniában harcolnak,anélkül, hogy reménységük lehetne segítségünkre, a legtávolabb vannak tőlünk, de éppen ezért a legközelebb szivünkhöz. /Folyt.köv./
