Napi Hírek, 1941. február/2

1941-02-22 [0484]

Ln Prodorno. Az alábbiakban a t. szerkesztőségek rendelkezésére bocsát­juk Krek .jugoszláv közoktatásügyi miniszternek a Hóman Bálint ss^aletdra adott>abéden elhangzott pohárköszöntőjét. Keretet később adunk. <4o X X X Bo HolR* 4 Miniszter Urak! Hölgyeim és Uraim! Nehéz évszázadok tűntek el a láthatatlanba, amióta a magyarok és délszlávok egymás mellé telepedtek. Sok véres és fényes lapot írtunk Európa e részének törté­netébe , amióta a titokzatos történelmi erőtől sodorva elfoglaltuk nem könnyű és felelősségteljes helyünket a Kárpátok medencéié és az Adria között. - Azóta-két népünk egymáshoz való viszonya többféle változáson ment keresztül, tfolt idő, amikor barátságban éltünk békésen egymás mellett, de volt olyan korszak is, amikor véres harcokat vívtunk egymás ellen. Tudjuk azt is, hogy hosszú életű államegységeket is sike­rült közösen alkotnunk. Koszovó és mohács után évszázadokon keresztül ugyanaaon keresztény zászló alatt harcoltunk, mint a veszélyeztetett földrész legjobb katonái és legkitűnőbb védelmezői a dunai és moravai útnak. Olyan korszakok is voltak, amikor ". megváltoztattuk ezt az irányzatunkat él elidegenedve egymástól másfelé kerestttk e terü­let megpróbál tat ás októl terhes kérdé/aeinek megoldását. Azután azonban ismét visszatértünk arra a közös világfelfogásra, amelyet mindkét nép mélynn begyökeredzve hord a maga vitézi és hagyományokhoz ragaszkodó blkében. Ezt megőrizték minden ideiglenesen felszínre jutott politikai változás ellenére is. Népünk helyzetében és történetében sok a hasonlóság, a sorsközösség mind a középkorban, mind a Jelenidőben, annyira, hogy nyugalmasabb napokban a magyar és a jugoszláv/ ha mélyen egymás szemébe néz 1 joggal .kérdezheti rniér.. nem jutottunk tovább a közeledés terén? Miért hagytunk ennyi időt elmúlni? Miért nem jutottunk kapcsolatba azok­kal, akikkel az örök barátság szé[. és felelős formáia füz ma egybe? Erre a kérdésre a történelem folyamán már sokan próBáltak közülünk megnyugtató választ adni. Hoíy ne menjünk vissza az Árpád és Nemanják, a Lazarevicsek és Hunyadiak korába, elegendő , ha a közelmúltból meg­említjük Kossuthot vagyTtököijtt, Mihály vajdát vagy Kállayt. Ma mind­annyiunknak kötelessége, hogy mint az örök barátsági szerz.'dós végre­hajtói magunknak és törte-nemünknek is feleletet adjunk'erre a kérdésre azáltal, hogy ez utóbbit egyben tettekké alakítsuk át. A történelem ' szempontjából a leghivatottabb erre válaszolni a mi szeretet vendégünk, Hóman Balint őnagyméltósága, a baráti Magyarország vallás- és köz­oktatásügyi minisztero, aki egyben kiváló tudós, történész, a magyar történetírás büszkesége, - s akit most a legszivelyesebben van szeren­csém üdvözölni. Hölgyeim és Uraim! Mi hívek akarunk maradni annak a közös szerződésnek a szelleméhez, amelyet népünk a legszivélyesebben fogadott és amelyet a magyar képviselőnáz az elmúlt napok folyamán a legünrieüélyeseöb formák között erősített meg. Ezért kötelességünk,hogy a közeledés minden lépését ne a pillanatnyi konjunktúra , hanam a lel­kiismeretünk szempontjából ítéljük meg és azt tartsuk szem előtt, vájjon cselekedeteinkkel megfelelőd": szolgáljuk-e azt a nagy müvet amely­nek alapját Magyarország kormányzója, Horthy Miklós őfőméltósága és őfen­sége Pál királyi herceg vetette meg. /Folyt.köv./

Next

/
Thumbnails
Contents