Napi Hírek, 1941. február/2

1941-02-21 [0484]

kf/Bn /Országos bizottság Ülésének II, folytatása/ - Fontos még a rendeletnek az az uj rendelkezése, hogy a jövőben az összes vállalati alkalmazottak, tehát nemcsupán a zsidó alkalmazottak esetében, lehetségessé válik, hogy a vállalatból való kilépésükkor a vállalat kérelmére tulmegas felmondási illetményük és nyu^di^uk csökkenthető legyen. Elismerem - mondotta az államtitkár -, hogy súlyos rendelkezések foglaltatnak a rendeletben, különösen sulvos rendelkezés a visszaható erő statuálása. de ezekhez a súlyos rendelkezésekhez voltunk kénytelenek folyamodni, mert meggyőfiődtünk arról, hogy a nem ilyen szellemein hozott rendelkezések kijátszása gyakorlattá vált, wem szabad felednünk, hogy nem élünk normális időket, nem normális az a küzdelem, amelyet a nemzőt a maga életéért folytat, nem normálisak azok a gazdasági bajok,' amelyükkel meg kell küzdenünk, nem normálisak azok a gazdasági akadályok, amelyek a gazdasági életnek keresztény szellemben való átalakitása útját s3

?gik* Ilyen körülmények között indokoltnak látszik olyan jogszabályokalkalmazása is, amelyek talán normális időkben nem volnának szükségesek. _ A rendelettervezethez a bizottság tagjai közül elsőnek Szálld Oéza szólt hozza. Kifogásolta a rendelet visszaható erejét, amelyet a ^og,szellemébe ütköző és alkotmányellenes rendelkezésnek tart. Határozati javaslatot terjosztott elő, hogy a kormány vogye h napirendről ezt a javaslatot és dolgozza át olyan szollembca, hogy csak a pénzintézeti Központ közbenjárására lehessen az alkalmazottak leépítésének ügyébe beleszólni, °* . Jüresek Béla helyeselte a rendeletet, sőt annak egyes rendelkezéseit tulunyhénok tartja, Ezután Esterházy Móric gróf mondott hosszabb beszédet, ugyancsak kifogásolta a rondoiet visszaható erejét s annak különösen azt a rendelkezését,amely lehetővé tes ;i, hogv még a bírói Ítélet által mgállapított illetmények usszegchez is hozzá lehessen nyúlni. Kérte a mentesiWöt illetmények értékhatárának fölemelését s felhívta a figyelmet a visszafizetendő összegekkel kapcsolatban az adévisszatéritések ügyére. Sokkal helyesebbnek tartotta volna, hogy ha a kormány a közérdokeltsógü vállalatok alkalmazottaira hozott 1933,évi rendelet konstrukcióját vette volna át és arra építette volna fel ezt a rendeletet is. Ezután Salkovszky Jenő polemizált az előtte felszólalókkal és különösen arra mutatott rá, hogy éppen a visszaható erő elhagyása teremtene igazságtalan helyzeteket, mert ezzel sértenénk meg leginkább az egyenlő elbánás elvét. Ezután Bassay Károly mondott hosszabb beszédet, amelyben először is kétségbe vonta a kormány jogát a rendelet kiadás ára. Felfogása szerint a 33-as bizottságot létesítő 1931. évi felhatalmazási törvény nem adott jogot a kormánynak olyan rendelkezések kiadására, amelyek lényegükben a meghozott zsidótörvényeket módosítják, mert e felhatalmazás alapján cs"»k olyan rendeleteket lehet kibocsátani, amelyek az állampolgárok összességét érintik és nem tesznek különbséget vallásfelekezet szerint, ezután beható jogi érveléssel támadta a javaslat visszaható erejét, amelyet a maga részéről nemcsak indokolatlannak, de egyenesen terjedelmesnek tart. mert ha a kötelmi jog területén lehetővé teszik a visszaható erőt, mi akadálya lesz annak, hogy az elkövetkező időkben dologi jogi, személyi ;ogi és'családi jogi területen is megnyissuk a kaput a visszaható erő szamára. /Folyt, kov./