Napi Hírek, 1941. február/1
1941-02-12 [0483]
Kö/Hn /Magyar-Német Tudományos Intézet megnyitása VJU, foljH./ A magyar-német kulturális kapcsolatok szilárd alapja ősidők éta a barátság és a kölcsönös megértés. fiagyarország volt az elá ország, amely Németországgal való kulturális kapcsolatainak kulturális egyezmény megkötésével nemzetközi jogi keretet adott. A most létesült Nemet Tudományos Intézetnek nem az a célja, hogy egyoldalúan német kultúrálj érdekeket szolgáljon. "Vannak nagyhatalmak, amelyek hirdetik, hogy a kultúra eszménye az emberi kultúra egyetemessége, de természetesen saját kultúrájukat tekintik ^z emberi művelődés csúcspontjánaki s minden mást alácsonyabbrendunek vagy éppen barbárságnak tekintenek,A kultúráról vallott német felfogás nem ebből indul ki. ML'nem az emberiség egyetlen kultúráját látjuk .hanem a különböző népeketj amelyeknek sajátossága és egyénisége feleződik ki saját kultúrájukban. A mi hitünk szerint történelem, vér és föld alakították ki ezeket a kultúrákat. Az önálló kultúra előfeltétele valamely nép életének s a kultúráról való lemondás az'illető nép lassú pusztulását jelenti. Nincsenek jó vagy rossz kultúrák, hanem csak a kulturális fejlődés különböző fokai. Fejlett kultúrájú népek között tehát nem lehet az a cél, hogy a kis nemzetek utánozzák vagy lehetőleg pontosan alkalmazkodjanak^ nagy nemzetek kultúrájához, hanem csak az, hogy a teljes egyenjogúság alapján együttműködjenek ,kölcsönösön tanítsák egymást és tanul iának egymástól, A Budapesti Német Kulturintézet feladata a két baráti nemzet kulturcseréjét előmozdítani s fejleszteni a két állam között a megértést és a megismerést* " A nagy tetszéssel fogadott beszed után Zschintzsch államtitkár-a német birodalmi népnevelésügyi minisztérium üdvözletét tolmácsolta. Beszédében utalt arra, hogy a német hadsereg páratlan győzelmei szétzúzták azt az Európára kényszerite tt rendet, amelyer. a nyugati, demokráciák erőszakkal létesítettek és a páriskörnyéki parancsbékékkel örökre biztosítottnak hittek #/ A nyugati hafcalmak propagandájának és befolyásának eredményeként Európában egyik nép a másik után elvesztette népi jellegét, politikai cs v szellemi életének tartalmát nyugatról kölcsönözte. Franciaország és Anglia az ez ellen a politikai os szellemi főuralom elleni minden . .<••••:>:•• tiltakozást az emberiesség törvényei és az ourópai erkölcsök elleni lázadásnak tekintetT 2urópa népei többékevésbbe hozzászoktak, hogy nyugateurópai szemmel nézzék a dolgokat. Európa népei azonban hamarosan ráébrednek majd valamennyien arra, hogy minden nép természetadta legfőbb joga • .* saiátos népiespgénelc kiélése.. *£" legfőbb jog tudatában valósította meg a nemet nép a nemzeti szocializmusban belső és küső egységét. A nemzeti szocializmus sohasem jelentett - fenyegetést más nemzet nápi létére, hanom csak a néb;ck fölött való uralkodási vágyának.A nemzeti szocialista Németország mély tisztelettel viseltetik idegen népek szellemi és politikai fejlődése iránt, Meggyőződésünk, hogy minden öntudatos nepnok joga ős kötelessége saját és csak az ő szánára kötelező szellemi cs politikai életet '.ogvalősitani. , Franciaország és Anglia szellemi főuraima megszűnt. Európában a háború közben megy végbe az a folyamat, -•mely megfelel a népek gazdasági érdekeinek os sorskozösségénok. Az európai népeket eddig elválasztó határok kezdőnek összekötő kapoccsá válni. A magyar és a nemet szellem képviselőinek ,akik a kot nép kapcsolatainak kinólyitésén fáradoznak, azon kell igyokozniök, hogy a kölcsönös megismerés és megértés egymás - megbccsülésénok és az egymás iránti bizalomnak szilárd alapjává váljék./Folyt, köv./
