Napi Hírek, 1941. február/1

1941-02-04 [0483]

0 17a/Wa P r o t d o m o ! ­Az alábbiakban a t. Szerkesztőségek rendelkezésére oocsátjuk bárdosi Bárdossy László külügyminiszter életrajzi adatait. x * * Bárdosi Bárdossy László m.kir. titkos tanácsos 18907""" december 10.-én Szombathelyen, Vasmegyében született, ahova családja való; római katholikus vallású, édesapja néhai Bárdossy Jenő egyideig Sáros-vármegye főispánja, majd a földmivelésügyi minisztériumban h.áXlíuBfc­titkár volt. Bárdossy László tanulmányait a budapesti és berlini tudo­mányegyetemeken végezte és 1912-ben Budapesten jogtudori oklevelet szer­zett, állami szolgalatát 1913-ban kezdte meg a vallás- és közöktatásügyi minisztériumban. 1922-ben miniszteri titkári rangban lépett a külügy­minisztérium kötelékébe, ahol a sajtóosztályon nyert beosztást, melynek eleinte helyettes vezetője, majd 1924-től kezdve miniszteri osztálytanácsosi rangban vezetője volt-, 1930-ban I. osztályú követségi tanácsossá nevezték ki es a londoni m.kir. követséghez helyezték. 1934-ben megbízták a buka­resti m.kir, követség vezetésével és ugyanakkor rendkívüli követ és meg­hatalmazott miniszterié nevezték ki. tulajdonosa az I.o.Magyar irdemrend-' nek és a II.o.Lagyár érdemkeresztnek, a III.o„polgári hadiérdemkeresztnek, az olasz Korona Rend középkeresztjének, a norvég ozent Olaf Jlend közép­keresztjének. 1940 szeptember 11.-én adományozta részére a kormányzó a titkos tanácsosi méltóságot. • Bárdossy László egyike a magyar diplomácia legkivá­lóbb tagjainak^Avözel hat évig állt a Külügyminisztérium sajtóosztályának élén, amely idő alatt osztatlan népszerűségnek örvendett mind a magyar min-jí a külföldi sajtóban. Az ő működésének idejére esik l.ágyarország ki­bontakozása a Trianon utáni elszigeteltségből, a magyar-olasz barátsági szerződés megkötése és számos más nagyfontosságú diplomáciai esemény , amelyek hatalmas feladatot róttak az*" akkori sajtófőnökre, A sajtó szolgála­tában szerzett érdemei-elismeréséül tüntették ki elsőizben 1930-ban a l.agyar érdemkereszttel./Néhány évi londoni beosztása után helyezte a kor­mányzó bizalma a nagyfontosságú bukaresti kövejbség élére. A magyar-román viszony alakulásának minden szakasza azóta szorosan összeforrott Bárdossy László személyével és tevékenységével. A kis-entente 1937. évi konferen­ciáján, amely a kis-entente államainak Magyarországhoz való viszonyát, ' valamint Magyarország fegyverkezési egyenjogúságának kérdését tárgyalta, Szinaiában tartózkodottj majd $enfbe a Népszövetség ülésére kisérte Kánya Kálmán külügyminisztert. Legutóbb az emlékezetes turnu-severini tárgyalá­sokon veut részt, megfigyelői minőségben/és jelen volt a második bécsi anntflbiTaskodás alkalmával a belvedere-d tanácskozásoknál is./MTl/

Next

/
Thumbnails
Contents