Napi Hírek, 1941. január/2
1941-01-17 [0482]
• He/He Pro d o m u, Az uiáooiakban u t. szerkesztőségek rendelkezésére bocsátAntal István államtitkárnak a kolozsvári Ítélőtábla ünnepélyes megnyitó ülésén mondott beszédét. Keretet később adunk. Antal István államtitkár rámutatott az erdélyi birói szervezet sok évszázados múltjára s arra,hogy / Erdély nem csupán a vallásszabadságnak,de az alkotmányos állami rend. ós a jogállam f klasszikus fogalmának' is a hazája volt s e minőségében is az elsők közé tartozott az európai kultúra erezetek között. A jogállamnak - folytatta - kettős kritériuma van. Az első az alkotmányosság, a második a törvény előtti egyenlőség kritériuma s mindkét kritérium ©értetlen épségbentartása fölött elsősorban a birói lelki ismeret hivatott őrködni. , • Az alkotmány ós az alkotmányosság kérdése ma. a közéleti érdeklődés homlokterében áll - holott súlyosan tévednek azok, akik azt hiszik,hogy a mi országunkban az alkotmány 'problémája politikai nrobléma - nálunk ez a kérdés nemzeti életünk egyik életproblémája,amellyel ez a nemzet áll avagy bukik.Mi nem tartozunk azokhoz a nemzetekhez,amelyeknél az alkotmány és az alkotmányosság / csupán külső használatra szánt politikai rekvizitum, amelyet ugy csereberélnek,ahogy azt a politikai célszerűség követeli s még^meg sem Bzáráét a nyomdafesték az egyik alkotmányon,már munkában van a másik, Jóllehet mar eleve tisztában van mindenki azzal,hogy sem a régit sem az ujat,nem fogiák megtartani* Nálunk ; az alkotmányosság a mi nemzetpolití. integráns része,úgyszólván valla,sos tisztelet' tárgya,amelyről csak áhítattal szabad beszelni es meg nagyobb ahitattal hozzányúlni. A magyarság e jellegzetes alkotmányos szemlélelete nem valami különös politikai miszticíumus terméke 7 hisz azok közé a népek közé tartozunk, akikben a legkevesebb hajlandóságok vannak misztikum iránt,de a legjózanabb politikai realitás,mert megpróbáltatásokkal teli történelmünk eléggé megtanított bennünket arraTnogy az alkotmányos princípiumokhoz való ragaszkodás a nemzeti szabadságnak az állami függetlenségnek és népünk autonóm fejlődésének egyik "conditio sine aua.ncnja". Innen van a magyar nemzetnek^rendkívüli mértékben kifejlődött "érzékenysége az alkotmányosság elveinek es intézményeinek épségbentartása iránt.mert életünk folyása es sorsunk alakulása számtalanszor példázta a.zt,hogy az alkotmányunkon ütött legkisebb sérelem egyet jelent a nemzet életerőin ütött legnagyobb sérelemmel. , hasonlóképpen vagyunk a jogegyenlőség gondolatával is.amelyhez a törvény es a biro előtti egyenlőség követelménye szervesen hozzátartozik. A modern jogfejlődés^ jogeg" .n 1 őseg nagy elvének is ujabb és tágabb tartalmat ad,mint akárcsak egy félszazaddal ezelőtt,amikor ennek túlnyomórészt ^csupán államjogi tartalma volt,mert a modern szerves alkotmányfejlődés s különösen a legutóbbi évek nagystílű szociális törvényhozása ma a puszta közjog,állampolgári jogegyenlőségen felül a gazdasági ós a szociális javakban való részesedéshez való egyenlő logállományaval is gazdagította azt, E modern,tehát nem csupán közjogi,de gazdasági és szociális értelemben vett jogegyenlőség, helyesebben az ily jágok megszerezhetőségének ,egyenlőséget biztosító társadalmi viszonyok kialakulásának is az első es leghivatottabb munkásai az ország birái.akiknek jogalkotó és jogalkalmazó tevékenysége a legszorosabb összefüggésben áll a minden emberi" fejló'des^minden társadalmi előremenós ós minden népi tökéletesedés előfeltételét alkotó erkölcsi igazságosság és az ezen felémilő egészséges gazdasági és szociális rend, az ebből következő belső társadalmi egyensúly és nemzeti harmónia megteremtésével. ) t h
