Napi Hírek, 1941. január/2

1941-01-20 [0482]

WH$/Hc/Hn / Prága, Dietrich-beszédének folytatása/ Iz Németországból és Olaszországból,a szárazföld két nagy kulturnemzetéből indult ki és gyümölcsöző lesz más népekre is abban a mért kben, ahogy** azrk ezzel élni kívánnak. A szellemtörténeti telt, ... amely^ma végbe megvi abban áll, hogy az individuális gondolkodást

x amely évszázadokon át uralkodott . fejlődésünk felett, letaszította tréfáról és a közös ;égtudatos gondolkodással helyettesítette, amely életünknek egészen uj alqpjait és mérhetetlen kihatáslehetőségeit nyitja meg. Idézte azzel kapcsolatban- egyik ismert angol párnappal ezelőtt Londonban tett nyilatkozatát, , hogy . a szellem csataterén elért győzelem önmőködően magával hozza a háború sikeres befejezését. Az angolok a fejek e csataterén az erkölcsi demagógia erejét használják. Ezért indítják meg a szavak offenziváját és ezidőszerint szócsatába bocsátkoztak a tengelyhatalmakkal. Azt mondották, hogy Isten, az igazság, a haladás és a kultúra nevében küzdenek:. Ha kultúráról és szellemről szó lehet a világon ,akkor az európai szárazföld nagy kulturnémzeteinek joguk van beleszólni. Ezek a nagy nemzetek a világnál a^ ^ul^ura és szellem loghalhatatlanabb értékeit adták. A mostani forradalom nem semmisítette meg a szabadságét, hanem a frázis liberalizmusP ; szabadságát levetkőztette ás a szabadság igrzi tartalmát juttatta érvényre. Igazi szabadság csak magas kötöttségben van. Ez nem csak az egyes ember eletére, hanem a népek egymás-közti életére is érvényes. A népek szabadságának ós szuverenitásnak kifelé is hatásai vannak, amelyeket térbeli adottságok és egészséges szerves rendelvek határoznak mag. Fö'*^ Dietrich dr. itt főleg Németország ellenségeinek azzal a ferdítésével foglalkozott, hogy Németország meg akarja hódítani a világot. Bn - mondotta - tiz óv óta a Fuhrer-:- mellett dolgozom. Azt hiszem, ha meg akarná hódítani a világot, akkor egyszer erről valamit hallanom kellett volna. Az ilyen átlátszó és nevetséges állítások nemcsak nem egyeztethetők össze a nemzetiszocializmus szellemével és alapjával, hanem ezzel épfien ellentétben állanak. A nemzetiszocializmus politikai alapeleme a néppolitikai álTamgon^olat.. Nem imperialista hódításokra törekszik, hanem belső gyűjtésre és nr'pi összpontosításra. Ennek félreérthetetlen bizonyítéka a német népiségnek a nemzetiszocializmus áItal oly egyedülállóan szervezett hatalmas vis-zavándorlási fclymata^ a német vernek az anyaországba való visszatérése. Aki a nemzetiszocialista államgondolatot legbelsőbb szerkezetében és gyakorlati működésében tekinti, annak ebben a történelem legújszerűbb népuralmát kell felismernie. Az elfajzott demokrácia névtelen elvével szembe az igazi népállam felelőségi és vezéri elvét szöyezi. Dietrich sajtófőnök ezután szembeszállt azzal a gondod lattal, hogy minden egyenlő, aminek emberi arca van. Hangoztattá,hogy az emberek a természettől fogva nem egyformák, hanem egyenlőtlenek. A szocializmusnak nem azt a kérdést kell megoldania, hogy az érdekek összhangját egyenlőfe között teremtse meg, hanem az érdekek összhangját az egyenlőtlenek között. A nemzetiszocializmus az egyes emberek természetes egyenlőtlenségéből indul ki. azonban követel 1 mindenki részére a felemelkedés Illetőségének egyenlőségét. /Folyt, köb.