Napi Hírek, 1941. január/2
1941-01-18 [0482]
W Ei/Ei/P Berlin, január 18. /Német Távirati Iroda/ N Ritkán találni a "Ki mint veti ágyát, ugy alussza álmát" közmondásra fcJ oly szemléltető példát, mint a tegnapi és mai Franciaország esetében - irja a Nationalzeitung szombati vezércikkében. - Ü tegnap Franciaországa semmiképpen sem vetette meg jól ágyát - folytatja a vezércikk - és ha ma jobban igyekszik megvetni, ez nemcsak okos dolog, hanem magasabb értelemben véve észszerü ? sot valószinüleg kilátással kecsegtető is. Ha Franciaország oly ellenfellel állna szemben, aki. ugy viselkednék, mint Versailles Franciaországa, a helyesebb ágyazás szándéka mindenesetre leküzdhetetlen akadályokba ütköznék. A helyest azonban nem igy áll. illetve helyesebben szólva, nem kall igy állnia, amig Franciaország kelló jószándékáról tanúskodik. Kizárólag azon múlik minden, vájjon elerkeztek-e már a franciák odáig, hogy helyesen ismerjék fel helyzetüketo Bár a Führernek magában véve több történeti oka volna, hopy a franciákat bűneikért meglakoItassa, lemondott arról, hogy könyörtelen ősellenségként lépjen-fel velük szemben. Ellenkezőleg, újból módot nyujiott nekik arra, hogy végrevalahára jól vessék meg ágyukat. Természetesen nem lehet jóslásokba bocsátkozni atekintetben. hogy vajion a franciák . két k'zzei kapnak-e ezen a nagylelkű ajánlaton - folytatja a lap - majd felsorolja azokat a. nehézségeket, amelyek m-ig útjában 'állnak a franciák megváltozásának. Itt van mindjárt a túlontúl lassan tárgyaló riomi törvényszék, amely kevésbé törekszik arra, hogy felfedje és megbüntesse azokat', akik előre megfontolt szándékkal vagy csak könnyelműségből is felesleges háborúba sodorták Franciaországot^ nanem inkább azokat, kérési, akik fegyveres döntésbe bocsátkoztak, amelyre Franciaország nem volt, vagy nem vo 1 ^eléggé felkészülve e Ehhez járul még az is, hogy Franciaországban még mindig tul sokan vannak, akik nem látják be vsgy nem ismerik el az egész francia nemzet egyetemié ges bűnét és felelőssegét. Végezetül pedig beleesnek abba a hibába is, hogy többé-kevésbé "mentegető" hangnemben beszélnek vagy félúton állnak meg, mert bár helyeslik'a francia-német együttműködést, nem merik elité lm és fenntartás nélkül/a z elmúlt e sztendok francia-angol szövetséget, pedig intő jel Oran, j 7pcp;t]igg dni/ * Dakar, Marseille és Librevil^o A franciák még mindig kergeTik azt a végtelen önzésen alapuló gágyképet, hogy egyszer majd visszatér a "könnyű élet" Közben azonban akadnak máp franciak is, akik már felismerték, hogy nem tehs tnek Európa mellett hitet anélkül, hogy hátat ne forditsanak Albicnnak. Ezeknek a. franciáknak a száma - állapítja meg a vezércikk irója - talán még nem tulnagy ? de akadnak ilyehek mindenütt, mégpedig a légi haderő és a haditengerészet, sőt a politikai élet köreiben is. Egyszóval, már van valami ? amire fel lehet épiteni a cselekvő politikát. Aki mindennek ellenére Franciaország javát kívánja, most még tobb joggal emlékeztetheti, mint bármikor arra, hogy Franciaországnak rövidesen es alaposan tisztában kell lennie, hogy ma még kevésbé remélhet megvetett ág v at, mint a múltban. A sors kegyének kell tekintenie azt a tényt, hogy az Európához való csatlakozásának nemcsak hogy nem állnak útjába, hanem még r.eg is könnyítik neki és meg kell tennie mindent, hogy el ne látssza ezt a kedvező alkalmat e Ha ez nem következik be. nemcsak a jelenét játssza el, hanem a közelebbi és távolabbi ictvőjét es mé> az eddiginél is roszszabban &eti meg ágyát. /MTI/
