Napi Hírek, 1941. január/1

1941-01-09 [0481]

Kii' Ha/'7a § A Lagyar Távirati Iroda jelenti: A hivatalos lap január 10.-i száma közli a minisztérium 180/1941 11 "E, számú rendeletet, amely a Pénzintézeti Központra vonatkozó jogszabályok hatályát bizonyos kiegészítésekkel kiterjeszti a visszacsatolt keleti és erdélyi orszá.-részre. Ti D/D/l7a Berlin, január 9./Hérret Távirati Iroda/ 8 Megerle Károly, a -'örsenzeitung ismertnévi diplomáciai munkatársa csütörtöki cikkében a "tengerek szabadságával ' foglalkozik. Fejtegetései folyamán Viktor Bruns, a nemzetközi joggal foglalkozó berlini tudós kutatásaira támaszkodik, melyeknek eredményét Bruns a "Brit gazdasági háború és az érvényben levő tengeri hadi jog" cimü müvében fektette le. Megerle bevezető soraiban mindenekelőtt szemrehányást tesz n'oosevelt elnöknek azért^ hogy erről a kérdésről eddig mélyen hallgatott, holott a "szabadság" szo nála is éppoly fontos szerepet tölt be, mint az angol hírverésnél, inaid kimutatja, hogy a rendszeres vizsgálatok teljes világosságot deriteutek Angiiara mint a nemzetközi jog totális megszegőjére. Megerle a semlegesekhez mégegyszer azzal a komoly figyelmeztetéssel fordul,-mint német résziről mar gyakravs kezdettői fogva nyomatékkal figyelmeztették őket - hogy se cselekvő, se szenvedő módon ne kapcsolódjanak bele a nyugati hatalmak,!, -arcvonalába, kinden semleges államnak tudnia kellene, hogy minden olyan belenyúlás kereskedelmi szabadságába^ amelyet nem kifejezetten a hadi- vagy sem- ,j , legességi jog enged meg, jogsértés, s ezért a másik hadviselő fellelé&w? szemben köteles védekezni. Igy például nem kötelezheti le magát az egyik hadviselő félnek s nem zárhatja el a másik beszerzési utvonalait, lem köthet az egyik féllel olyan szerződést, amelynek értelmében de facto résztvesz a másik ellen irányuló gazdasági háborúban. Igy semmiesetre sem volt összeegyeztethető a semleges kötelességeivel az - hangsúlyozza Legerle - ftogy egy semleges állam egyoldalúan, a német kormánnyal való megegyezés nélkül szerződést kötött a brit kormánnyal. A brit zárlati rendszer a semleges államok közreműködése nélkül egyáltalán nem működne, azonsán a semlegesek nemcsak alkalmazkodtak hozzá, hanem együtt is működtek Angliával, mert országaikban megtűrték a őrit hadi szervezeteket s saját hatóságaikat is rendelkezésükre bocsátották. "Jz az eredménye ama tényleges és jogi helyzet-tárgyilagos negvilágitáSának, amelybe Anglia vitte Dele a semlegeseket. Ebből kitűnik az, hogy Fémetország a nemzetközi jog szempontjáoól teljesen jogosan megtehet ve

1

ük szemben minden olyan rendszabályt, amelyet'megtenni szükségesnek tart érdekeinek megóvása a az angol támadás elnáritása céljából. Németország - hangsúlyozza Legerle - mér- séklettel élt ezzel a joggal s ezt a mérsékletét nem mindenütt méltányolták. Befejezésképen Legerle emlékeztet arra, hogy a tengerek szabadságának kérdése, epen azok szempontjából, akik a tekintély államokat gazdasági és poli.lkai megró hanással vádol ják, H**-—

— • jelentkezik a világpolitikai ellentétek me go1dás an ál

\mint f okérdéj

Z A tengerek szabadsága nélkül hincs szabad kereskedelem, nem Lehet a nyersanyagokhoz szabadon hozzájutni^ nem lehet enyhíteni a gazdasági ellenőrzést' s nem lehet lemondani az önellátás kényszerüségérol, A tengerek szabadsagának visszaállítása lesz e próbakő az' angolszász oldalról "kiinduló minden világjav ito-programm számára,,/ 1.111/