Napi Hírek, 1940. december/2
1940-12-31 [0480]
Zimmer Ferenc föszerkesító ffiH^BT W Magyar TártrSü írU rfe A kiadáséri fcUlia; Jtg* . JHL aa JwL « -ML tedapesi, VIH. Sirdor-«u« 4—í. «á» Hé^r Zoltán JgÜT * .^""Ig Telefon: 145-010 =m -%MAGYAR TÁVIRATI IRCPA.J^ ^9 ^" • ' r—t n/««»YA R TAVI R ATI I RO ©A• AiKCü__ . «^V1 —^^íjjffi« ^ i M ^^M^.V. g- *?Í M . b "f .l,-'i * "-^^ a ^ M ^ „If," y ,M * "- Kcw« c/pcr<ofüai^BÍmmw* sS>3XSPc> Minden jog fenntarttíLrdval; Kéziratnak tekintendő • Há?\ sokször^Titár• SXEflSSf) QC), kiadás. 1940. december 31. -4% <5ra ^perc Wi Ho/Ho/Ln Berlin, december 31. N Berlini politikai körök felfogása szerint Roosevelt legutóbbi "kandalló melletti csevegése" lényegében nem nagyon különbözik a külpolitikai kérdésekben eddig tett nyilatkozataitól. Legfeljebb az állításaiban foglalt valótlanságok száma és minden politikai tárgyilagosság hiánya látszik az eddigieknél nagyobbnak. Berlini politikai körökben azt a szidalmazó hangnemet, amelyet Roosevelt használt, bizonyos idegesség jelének tekintik. Ennek az idegességnek az az oka, bőgj*" Roosevelt maga is egyre növekvő mórtékben kezdi érezni bűnösségét'Anglia helyzetében, amelyet ő is reménytelennek és elveszettnek tart. Azok közül a valótlanságok közül, amelyekre Roosevelt beszédét felépítette, különösen kettő tűnik fel: Az első a nemzetiszocializmus világhatalmi törekvéseiről koholt állitás, a másik pedig aá, hogy a Führer állitálag meg akarja támadni az amerikai kontinenst. Megállapítják, hogy Rooseveltnek ehhez'a kijelentéséhez a Führer egyik beszédének elferditése szolgált alapul. A Eührernek ezeket a szavait, hogy "A német munkás ereje a mi aranyunk, a mi tőkénk ás ezzel az arannyal a világ minden más hatalmát megverem",- Roosevelt a szociális érteleidben vett összefüggéséből kiragadta ás a Führer szavainak a következő állítólagos magyarázatot adta: "A világ minden más hatal-' mát összetöröm". Ilyen értelemben ez a kijelentés sohasem hangzott el. Berlini politikai körök kijelentik továbbá, hogy Roosevelt a történelmi esemén3< T ek tekintetében igen gyér emlékezőtehetsóggel rendelkezik, ha azt állitja, hogy a Monroe-elv kimondása óta a nyugati félgömböt még nem árte semmiféle támadás Európa részéről. Az angolok beavatkozása az araerikai polgárháborúba, a Ealkl:.nd-szigetek /Las Malvinas/ bekebelezése az angol birodalomba, a franciák hadjárata Hexico ellen Miksacsászár idejében és ehhez hasonlók, nyilván elkerülték a figyelmét. Állítása csak annyiban volt helyes, hogy ez id|> alatt a nyugati félgömböt sem Németország, sem Olaszország, sem Japán nem támadta meg ós ez államok egyikének sem volt gyarmatbirtoka vagy területi követelése Délamerikában. Ezzel szemben az Egyesült Államok a világháború idején expediciós hadsereget küldtek Európába Németország ellen. Ami Rooseveltnek a délaxiierikai országokkal való fenyegetését illeti, berlini köröknek erre vonatkozóan az a véleményük, hogy az ilyen fenyegetést mindig északról kezdeményezik, éppúgy, mint ahogy ma is az Egyesült Államok követelnek kézenfekvő okokból támaszpontokat Délamerikától. Berlini körök Rooseveltnek azt aikisérletát, hogy a német-olasn szövetséggel szemben az olasz nép szemében bizalmatlans-'got keltsen, - #pen annyira taktika nélkülinek, kilátástalannak és esetlennek minősitik, mint Churchill legutóbbi ilyenirányú kisérletát. Berlini politikai'körökben természetesen tisztában vannak Roosevelt beszédének okaival. Olj'an veszélyt fest népe elé, amely a valóságban nincs és arra szeretné rávenni, hogy •_ karát a ellen és érdekei ellenére beleavatkozzék ery olyan viszályba, amelyei minden ok nélkül Anglia kezdett és -mely, az angol támadók rovására - már el is dőlt. /: TI/ W Ho/Ho/Ln Róma, december 31. /Német Távirati Iroda/ N A kora hajnali órákban a Nápolyból érkező'éjjeli gyorsvonat Cisterna mellett összeütközött egy másik vonattal. Az eddigi veszteság egy halott js husz súlyos sebesült. /íTl/ ORSZÁGOS LEVÉLI ÁR K. szekció
