Napi Hírek, 1940. december/2

1940-12-29 [0480]

HT Küm Bukarest, december ¿8. / Magyar Távirati Iroda. /" A félhivatalos Cuvantul újból támadást intéz Magyarország ellen. TScrHk cikkében a lat) elnanaszolia. hogy a szatmárvidéki románoknak ujDoi vanaeruoiiOt kelieoi, t^ezükoe venfliok, A kakastollas magyar csendőrök házaikat nap-nap mellett látogatásukkal tisztelik meg, de a magyar elnemzetlenitő akclé sem tudott erc't venni a szatmárvidéki románokon, akik át fogják vészelni a jelenkor kínzásait is. A tüszo's szatmári románok, akiknek öt kés van a tasakjukban elrejtve, üldözött szegénylegényekké váltak. A magyar csendőr minőenütt nyomukban van és főleg az éjszakákat használja fel letart—óztotásukra. ÜZ elfoglalt Jürdély románjának már nincsen nyugalma éjjel sem és épen ezért nem is aIsziJ< ott-hon, hanem az erdőkben huzza meg magát. Oda a magyar csendőr már nem mer utánamenni, mert tudja, hogy ő sinosen vasból <£s az ő testét is átjárja a bicska. Bocskort nem szabad viselni, mert az román rnemzeci viselet és tiltják a magyar hatóságok, amelyek a románoknak még nyomait i6 el akarják tüntetni Srdélyben. A városokban még a hússütő rostélyokat is összorombolták, azt mondván, hogy a rostonsült hus román nemzeti eledel. A román templomokban a hitszónokoknak magyarul kellene prédikálniuk, de a román p^p, ez a nemzeti hős, inkább eláll a prédikációtól és csak imákat mormol az édes anyanyelven, A szintiszta szatmári románok nem félnek az üldözésekből - mondja a cikk -/mert jó^ismerik ezeket a múltból. Ha ezer éven át ellent tudtak állani az elnyomásnak és kinzésoknrk. inkább meghalnak, de ma sem engednek. Tudják ők nagyon jel, hogy az igazság egyszer majd úgyis győzedelmeskedik s akkor majd minden román együtt lesz egy uj hazában, a légionárius fiomániában. -^rtj- IME ik cikkében a lap aradi tudósitója,Joan Blagaila, azt irja, íiogy a ma.yar sajtó és a budapesti rádió hevesen tiltakozott a lapban megjelent és főleg a székelyeket érintő igazs.-.gok miatt. Mi tárgyilagosan közöltük - irja az aradi cudesitó -/hogy a székelyek nagyjn elégedetlenek. Budapest erre a legpime szabb és a legcivilizálatlanabb hangon aze mondotta, hogy mi olyan dolgokat iliitunk, amelyek nem feleinek meg a valóságnak. Mi erre ujabb igazságokkal válaszoltunk a;, székelyek helyzetét illetőleg, Figyelmen kivül hagytuk azt a civilizálatlan módot, amellyel a magyarok nekünk véle szóltak, mert nem követelhetünk kultúrát és civilizációt a barbároktól. Ujbói leszögeztük, hogy a székelyek elégedetlenek ás ez az elégedetlenség többizben már meg is nyilvánult. Amikor Teleki gróf Iáarosvás4rhelyen tartózkofott, hogy a helyszínen intézzen el bizonyos kérdéseket, a székelyek kifejezésre is juttatták elégedetlenségüket és a sorozatos hiányokat. F*^ál Gábor képviselő, a székelység szószólója, nyiltsn kifejezte a székelyek elégedetlenségét, leszögezte, hogy a székelység rendszerető nép és együtt akar dolgozni' a magyarokkal /tehát a székelyek nem magyarok, hanem egy különálló kisebbségi nemzet Magyarországon/, de a székely nép nagyon • szenved. Hetenként és fejenként -csak két dekagramm cukor jut nekik, csupán karácsonyra emelték fel a fejadagot tiz dekagrammra. Ha a székelyek csak ennyit kapnak - l oly tatja a étkk -/vájjon mennyi cukrot kap a szegény román és német? A székelyek nemcsak hogy elégedetlenek, de egyenesen felháborodtak a bánásmód felett, amelyben a magyar menyországban részesülnek. A székelyek három hónapja sötétben élnek. Kincs sójuk,sem petróleumuk, megfagynak a vonatokon és puliszkát esznek, de azt is só nélkül* Addig, amig a székelyek Romániához tartoztak, asztalukról nem. hiányzott a kenyér, bor és édesség. /Folyt, köv/ PVÉLTAR