Napi Hírek, 1940. december/2
1940-12-21 [0480]
_zekkel « történeti értelemben primitív és passzió népekkel szemben vannak egyéneikben és tömegeikben egyaránt vállalkozó kedvU ás harcos szellemű, művelődésre fogékony es uralomra hajlamos, társadalomszervező és államalkotó népik. Ilyenek voltak az o korban a nagy déli birodalmakat megalapitó és népeiket megszervező északi népek: az árja törzsről szakadt indek és irániak, görögök és latinok, a kisázsiai sémi népek politikai szervezkedését megindító sumirok és hethiták s a kinai és japán hatalmat megalapitó altáji fajta mongol népek. A középkori -urópában ás Ázsiában ugyanezt a szerepet töltötték be az árja és altáji emberfajok fiatalabb —germán és hun-török— ágazatai, valamennyi európai ás ázsiai középkori állam mée alapitói, illetőleg a régiek újjászervezői. A részeire bomlott nyugatrómai birodalom lankadó szervezetébe északról jött fiatal germán népek vittek friss eret, uj szellemet s a klasszikus népek magas müve'.iségét ás a keresztény világsz^n leletet elsajátítva lettek a neolatin nemzetek és államok uj életének megindítói. Britannia kelta-latin-germán népcsoportjait, valamint a széthúzó kis lengyel és orosz törzseket, m«jd később a nyugati finn törzseket is a skandináv félszigetről jött normán harcosok foglaltak szerves politikai egységbe. A keresztes hadjáratok idején ők «lnpi + ot + uj keresztény államokat a régi görög kulturterületen is: Sziciliában, a Balkánon és Kisázsiában. A római dekadenciához hasonló hany^tl^si folyamaton keresztülment és évezredek sor^n többször aláhany»tlott kinai'birodalmat északról behatoló mongol és mandzsu, török és tat^rfajta hóditó néoek szervezték többször is ujjá. Lur^zia északi pusztáin keleti-török néP'-k —hunok, avarok, türkök, uigurok, kazárok, kunok, tatárok— alapítottak hosszabb-rövidebb életű hatalmas nourdbirodalmakst. Töröktatár hódítók alapítottak uj államokat t.szakijja'iában, Perzsiában, Kisázsiában és a Kárpátmedencében. Az Aldunánál e?ek szervezték román néppé a makedóniai romaniz^lt trák pásztorok északra húzódé nemzetségeit. A nyugati törökségnek a nyugatszibériai termékeny síkságról jött bolgár vagy bgur ágazata vetette alapját a volgai és pbntusi bolg'-'r és onogur-magyar hatalomnak. Az északi tájakról délfelé áramló árja és altáji népeket költözésükben a gyors,"szinte fergeteges előnyomulás, katonai szervezkedésükben a rendszeresság és fegyelmezettség, harcaikban a fölényes és megleüő harcmodor, vállalkozásaikban a kalandos szellem, politikájukban a nagyvonalúság és merész célkitűzés, egész lényükben az önbizalom és a missziós hit jellemzik. Talán ősrégi időkben Is ezek a faji jellemvonások hajtottak eket puha ás ernyesztő) délibb tárakról északra, hogy később » természeti viszonyok rosszrafordulta után megerősödve és megedzve láp jenek uira a népek délfelé vezető útjára., /Fclyt.köv./
