Napi Hírek, 1940. december/1

1940-12-14 [0479]

Ve ra/Ra/Zs Berlin, december 14. /Magyar

1 Távirati Iroda/ N A külügyminiszt.;riumhoz közelálló Őerlin-fíom-Tokio folyóirat decemberi száma "Mérföldkő a modern nemzetközi jog fejlődésében" /kin Moilenstein in der íintwicklung des modernen Völkerrechts/ cim alatt cikket közöl Csáky István gróf külügyminiszter tollából. Az 1940. szeptember 27-i berlini háromhatalmi egyezmény hangzik a cikk - amelyhez immár Magyarország is csatlakozott, mérföldkövet jelent a modern, nemzetközi jog; fejlődésében és uj korszakot nyit meg a nagyhatalmak ; ^ . * egymás közötti, valamint a közép- és kisnatalmaknak a nagyhatalmaihoz való viszonyában. Mérföldkövet jelent azért, mert ellentétben az egyedül a politikai hat árakat szem előtt tartó, de a fiatal és feltörő népek dinamikájával nem számoló régi elméletek helyett elismeri a népek jogait az őket megillető térben és számot vet egymásrautaltságukkal. Jól láttuk a multbanV hogy a térképen megvont politikai határok alapján álló rendszerek, amelyek a nemzetközi életben mint alkalmi vagy tartósabb jellegű együttműködések' jelent ke zifcek, rövid inon belül megbuktak éppen azért, mert figyelmen kivül hagyták azt, hogy az államhatároknál jelentősebb tényező a népi c

r5k természetes érvényesülése. A Népszövetség, amely útját akarta szegni - ás pedig sgyszersmincknkorra - a népi erők szabad érvényesülésének, eltűnt. Ugyanitt bukott meg a befolyása alatt álló kis-entente s az a számos alkalmi blokk is, .melyeket ma már csak a történelem tart nyilván, izek a kisérletek. a letűnt népszövetségi korszak nemzetközi jogának jellegzetességei, csődöt mondtak éppen abban a pillanatban, amikor célkitűzéseiket meg kellett volna valósitani, vagy vált érdekeiket meg kellett volna védeni . Sorsuk világosan kimutatta, hogy milyen következményekkel jár, ha a kisebb államok merőben statisztikai összegezések, területük vagy népességűk egyszerű összeadása alapján együttest próbálnak játszani ,vagy éppen mcgkisárlik, hogy a világhatalmakkal szembeforduljanak. Á berlini egyezmény ui foga^lmat vitt bele a nemzetközi . j viszonylatokba, még pedig az élettér fogalmát, melyet eddig; rendkivül sok félreértéssel alkalmaztak épen azért, mert összetévesztettek az állami szuverenitást a népi erők'természetes érvényesülésével. Pedig az élettér nem jelent mást, mint lerögzitését egy adott időszakban bizonyos, részben már a geopolitikai helyzet által adott gazdasági kapcsolatoknak és fejlődési iránynak, / ..• :• továbbá esetleg a népek közötti szimpátiáknak, ionnek idő- és formabeli külső megjelenését egy-egy közös érdek érvényesítésének aktualitása szabja meg. "ízzel azonban az élettér fogalma még nem teljes, mert jelenti még a jogot nemcsak a határok biztonságában, de a rendhez a határok külső körzetében is. /Az olasz fasiszta nagytanács múlt évi decemberi határozatát idézhetjük ennek megvilágítására, mely határozat kimondotta, hogy ami a Dunamedencében és a Balkánon történik, Olaszországot közvetlenül érinti/. Bármilyen érdekesek legyenek ezek az uj fogalmak és azok meghatározásai a tudomány és a tudósok szamára, a népeket megillető térség fogalma is értelmetlenné válnék, ha nem volnának gyakorlati kihatásai, még pedig jótékony kihatásai, nemcsak a nagyhatalmak egymásközti viszonyára, de a kisebb hatalmak életviszonvaira is. Éhben a szellemben üdvözölte Magyarország a berlini háromhatalmi egyezményt, már snnak létrejöttekor. Üz az egyezmény, amely a csatlakozások által most még teljesebbé vált, máris alapja nemcsak'az uj európai rendnek, de azáltal, hogy Japán nagy keletázsiai érdekei teljes mértekben elismertettek, - az egész euraziai rendnek is. Az egyezmény célja nem a rend felforgatása, hanem annak uj és egészségesebb alapokon való stabilizálása. Az a politika, amely ehhez az egyezményhez vezetett, a megértés politikája és az igazságon nyugvó tartós világbékét szolgálja.