Napi Hírek, 1940. december/1

1940-12-13 [0479]

o Vv/Vv /Hóman Bálint berlini előadásának 5. folytatása, W-K^] A bajor-lombárd-magyar szövetségtől kezdve a magyar királyság al^pitójának a német-római császárral kötött szövetségén, a közép- és újkori politikai kapcsolatokon és a. hármasszövetségen át a Budapestet is szervesen magábafoglaló Berlin-Bóma tengely kialakulásáig a három nép viszonyán

ak történeti alakulása e népek és államaik egymásrautaltságai es sorsTözösségét. barátságuk és : együttműködésük tögréneti szük

sége szerűségét bizonyítia

. Ml bizonyitják a magyarságnak német és olasz művelődési'kapcsolatai is: a művelődési alapok es törekvések közössege s a hármukat egybekapcsoló nagy szellemi áramlatok. Magyarország nemcsak azért volt századokon át - nemet es olasz államférfiak és irók sokszor idézett szavai szerint - Európa védőbástyája és a nyugati kereszténység pajzsa", maid a XVI. századi német fogalmazás szerint "a német nemzet határán emelt erős fal", mert fiai századokon át védelmezték a nyugati államrendszert és a keresztény művelődést a keleti és délkeleti erőkkel szemben, hanem azért is

r mert földje utolsó állomása volt minden nyugati eszmeáramlatnak, egyházinak és művészetinek, társadalminak és politikainak egyaránt. A magyar fajta a maga áthasonxitó ereiével magáévá tudta tenni és a hazája peremén élo népeknek is át tudta adni a tudatosan átvett és észrevétlenül beszivárgó művelődési javakat s e mellett a nyugati közösség keretében is meg tudta őrizni szellemi függetlenségét,'mert a művelődés területén épugy, mint a politikában barátot és tanítómestert, nem pártfogót keresett nyugaton. Barátsága épp ezért volt mindig é

rtékesebb nagy nyugg

t

i szomszédjai számára azok időleges h

ódolatáná.l,

~'akik az íaoszem' harlUmi alakulásokkal számolva és hirtelen támadt megfontolások alapján ébrednek tudatára korábban gondo

san titkolt baráti érzelmeiknek és azelőtt szorgalmasan elkerült t»jakon keresnek hűségért hűséggel fizető barátok^ helyett uj pártfogókat az odahagyott régiek pótlására. A magyarok barátságának és tiszteletének önkéntességét és őszinteségét, természetességét és tartósságot a közös történelem immár ezeresztendős tényei, folyton megismétlődő ' eseményei, együttvivott harcok és együtt végigélt lelki élmények emlékei bizonyítják. Ilyen őszinte és önkéntes elhatározás eredménye volt évekkel ezelőtt a magyar nép hivatott vezetőinek nyilt szinvallása a tengelypolitika mellett s legutóbb a magyar állam ünnepélyes csatlakozása a háromhatalmi egyezményhez. Nem is történhetett máskép", mert hiszen a Führer és a Duce politikájában éppúgy

t mint a magyar kormányzati politikában a hár§m a$ j nép sorsközösségének történetileg igazolt eszméje jutott uj és korszerű kifejezéshez. A német-magyar barátság történeti szükségszerűség, évszázados folyamat

} élő valóság. Felreértések és ingerlő külső behatások, mesterségesen szított avagy . • • tapintatlanul előidézett ellentétek -rövid időre megzavarhatják, de fonalát el nem véghatják, mert ez a baráti együttműködés mindkét népnek eminens érdeke. A német erőt egységbefoglaló hatalmas Németbirodalom a magyarság természetes hátvédje, az erős és egységes Magyarország a németség védőbástyája a keleti erőkkel vivott közös küzdelmükben, A németség és magyarság, bármily nagy is az eltérés közöttük számban és erőben, terr eszetes társak a nyugati kultúrközösségben.Barátságukat továbbszőni

% kapcsolataikat kimályiteni, egymás kölcsönös megértését előmozdítani s evégből minden zavartkeltő törekvést elfojtani, minden öntudatos németnek ás minden jó magyarnak, a két nép társadalmának és államkormányzatuknak is kötelessége. . . ^