Napi Hírek, 1940. december/1
1940-12-11 [0479]
rr PJ/PJ/Vv Belgrád, december 11. Az Avala Iroda jelenti: Ma délben Pál kormányzóherceg kihallgatáson fogadta Csáky István gróf magyar külügyminisztert. Ugyanekkor Olga hercegnő Csáky István grófnét fogadta kihallgatáson. Cincár-Markovics jugoszláv külügyminiszter és felesége szerdán a külügyminisztérium szalonjában díszebédet adott Csáky István gróf külügyminiszter és felesége tiszteletére. íz ebéden résztvett BakachBessenyey György báró belgrádi magyar követ és felesége, valamint megjelentek még Csáky István gróf kíséretének tagjai, a belgrádi magyar követség főtisztviselői, továbbá Fiija. Szmiljanics es Jukics külügyminiszter-helyettesekj Rasics budapesti jugoszláv követ és a külügyminisztérium «sztályvezetői. A délután folyamán Csáky István gróf külügyminiszter ftf adta Cvetkovics miniszterelnök, Macsefc miniszterelnök-helyettes és Cincárarkovics külügyminiszter látogatását, akiket Csáky István gróf külügyminiszter a délelőtt folyamán látogatott meg. Szerdán este Csáky István gróf külügyminiszter és felesége résztvesz a királyi palotában rendezendő vacsorán, amelyre ugyancsak meghívást kapott Cincár-Markovics külügyminiszter és felesége, továbbá Csáky István gróf kísérete és több más magasrangu személyiség is. /MTI/ X ^i/^i/Vv Ró m a , december 11./Stefani/ A szerda délután megjelenő olasz lapok még mindig hosszasan foglalkoznék Hitler keddi beszédével. A Giornale d'Itrlia A háború céljai" cim alatt azt írja, hogy a Führer világosan meghatározta a tengely háborús céljait és kid§mbor'itotta a dolgozó népek es a plutokraták között fennálló eles ellentéteket. Anglia sohasem vallotta be háborús céljait. Mindenki tudja azonban, hogy cékja az, hogy biztosítsa s plutokraták kiváltságos családjai számára az üzletkötés szabadságát és zz egész világ gazdagsága felett való szabad rendelkezést. 3zért kényszeritettek a népekre verscülesi békét és ezért kárhozta'tát szolgaságra az olasz és a nemet népet. A lap emlékeztet ezután arra, hogy a fasizmus és a nemzetiszocializmus forradalma felszabadította a dolgozót a szolgaságból és a munkát tette meg minden érték foknérőjévé s az aranyalapot a munkaalappal helyettesitette, két világ néz egymással farkasszemet: Az a világ, amelyért a tengelyhatalmak harcolnak, díszhelyre fogja emelni a munkát és a munkást, uppen ezért Olaszország és Németország nemcsupán azért erős, mert hatalmas fegyvfrei és hadieszközei vannak, hanem azért, mert a két népet az uí felfogásból\eredő szellem és akarat hatja át. Erről az erőről Olaszország tanúságot tett az abesszíniai hadjáratban és a spanyol háborúban• & Lavoro Jf'ascista hasonlóképen hangoztatja, hogy ez a hábrru forradalmi jellegű és nemzetközi viszonylatban megvívott társadalmi harc. A plutokrácia romjai maguk alá fognak temetni nehanyszáz kiváltságost,de lehetővé válik, hogy kivétel nélkül minden nép uj szervezetben éljen és magasabb szociális" igazságszolgáltatást élvezzen. A lap hozzáfűzi, htgy a tengely győzelme jobblétet fog biztosítani nemcsa^án az'olasz és a német népnek, hanem a francia, és az angol népnek is, amelyek megszabadulnak végre a City haszonhúzóitól. ?,z a háború tehát minden nép felszabadító harca. A nagytőkés civilizáció korszaka letűnt. Mussolini es Hitler akara a folytán feltűnt a látóhatáron a munka és a társadalmi méltányosság civilizációja. •' » . . 1 'r ibllna & ?* ir Í' Á * ho gy a népuralom álcája alatt Franciaország es Anglia, olyan rendszert hozott, amely hamisan volt népies és a pénzügyi kiskirályok kiszipolyozó tevékenységét leplezte, azokét a hatal- ~ másokét, akik a nep verejtékéből dúskáltak. A jelenlegi forradalom totális nemzeteket teremt, amelyek célja, hogy megvédjék a munkát ./MTI/ > —
