Napi Hírek, 1940. december/1

1940-12-10 [0479]

*t^P /Hitler beszédének harmadik fol tatása/ Akkoriban a következőket * tartottam lény égésnek: Ha egyáltalán még várni akarunk v-lanit népünktől, ak'.:or meg kel', teremteni ezt a nemet népi közösséget. 3;i:iek fontossága kiderült afc^ov, hogy annak valamen yi ellenségünk el eneszegült, Sz a nemzeti egyesülés vo Iv az első követelmény. Az egyesülés fokozatosan lépésről-lépésre megvalósult, A máso"« dik programanont így hangzik: legsziuitetise annak akülpolitikai elnyomásrak, m ame£y YerssailVn, £if ejezésce jutót'- és # amely népünk egyetemének nemzeti összefogását is akadályozza és megtiltja,, hegy nőnünk nagy részei egyaásnoz . csatlakozzanak s'amely elnyomás elvette tőlünk''vilagbirlokunkat, ami nemet gyarmat a inkát is. Tehát: Harc Verssailes elleni Már első előadásom az összeomlás, a verssailosi szerződés ellen es egy erős német birodalom újbóli megt..remié se ne", ett szóló előadás voíjfv Szzcl kezdtem. Amit tehát azóta megvalósítót 'am, az nemuj célkitűzés, hanem a lehető legrégibb. Sz az első oka annak a viszályba at, ametyben ma élünk. ' '" ,

0 —.JZL A nn sik világ non akarta- belső eg- es ülésünket, mert tudta, hegy kk" or megvalósítható lesz ezeknek a' nép tömegeknek a ál ct igénye. Fenn akartak- tartani ezt a verssailesi törvényt, amaybeh második vesztfal .iai békét lát'"ale Van egy maisod ik ok isj Azt mondottam, hogy a világot különbözőből osztották fel. Amerikai megfigyelők es angolok erre azt a nagy -' szerü kifejezést találták kijltétféle nep van, nevezetesen birtoklok .«s nincstelennek. Ki angolok, mi amerikaiad, mi fran ciák vagyunk a birtoklók, A többiek pedig, azok a nincstelenek. -Akinek semUjc sencs, az nem is kap semmit lin egész életemben nincstelen voltam. Azokhoz tartozohakír tartom magamat és értük küzdőt'em. Értük szállottam síkra ós f ; . " * mint a nincs belőnek képviselője lének fel a világ ..al szemben, Sohasem fogom elismerni má/sok jogi i ényét arra, amit erőszak-al összorabo" tak. Sokasai ismerhetem cl érvény esnek" ezt a jogi igényt arra, amit tőlünk elvettek. 'jLirdc' es azonban közelebbről szemügyre venni ezeknek a gazda, oknak az életét. Az aggó l-f rancia vi.. ágban úgynevezett demokrácia;, van. Valója ban itt a tő' e uralkodik, azaz néhány szí z emberből álló csoport mérhetetlen vagyonnal brr.és ezek az állaaélot sajátságos s erkezctenél fogva aztán többókeVesbbé tejesen függetlenek és szabadok. Jelszavuk: Mi itt szabadságban ólunk s — gg ; > ezalatt főleg szabad gazdasági" eletet értenek s a s zabád gazdasági élotet tekintik szabad a ágnak. Szabadnak lónni a tőke megszerzésében, ós a tőke hováforditásában, szabadnak lenni minden állami ós nopi fal ügyelettől: ezt jelenti a valiságban en ok a szabad- " sá gnak a fogalma, Sz a tőke végül sajtot ss szerez magának. Beszelnek a saji tó Szabadságáról, valójába o lapok mindegyikének megvan a maga ura és ez au ur minden esetben azjaki a pónz't adja, a "tulajdonos. Sz az ur irányítja az~ illető lapnak a belső kópét."Ha a szerkesztő ma valami mást akarna irni,'mint ami az urnák tetszik, m... snap kirepüá].. Sz a sajtó alakítja a közvólcmenát s c sajtótol befolyásolt közv élemé nyt aztán pártokba osztják be. Szele époly kevéssé különböznek cgymá-^tol,mint anon ylre azelőtt nálunk sem különböztde. Önök ismerik a régi partokat. 1 dolog mindig ugyanaz volt. Le /többnyire családokra oszlót' ak. Angliába;, az egyik konzervatív, a másik liberális, a har- ~ madik pedig munkáspárti. A valóságban mindahárman családtagokként élnek' együtt /Folyt, köv.