Napi Hírek, 1940. december/1

1940-12-09 [0479]

Té/B / Csáky István gróf cikkének folytatása/ A kiscntcnte hazug jelszavai anakronizmussá váltak és a~magyar érvek, amelyeket husz éven keresztül Londonban, Parisban és Genfben hiába ismételtünk, végre meghallgatásra találtak. Amikor Rémetország és a nyugati hatalmak között kitört a háború, minden magyar tudta; hogy ez a harc á nincstelenek, a meggyalázott és megcsalt népek küzdelme a hatalom birtokosai ellen, akik nem mutattak semmi megértést mások élctjogai iránt és egyedül arra gondoltak, hogy amit szereztek, azt megtartsák." Hogy milyen helyes volt ez a felfogás, bizonyít Iák ezt 1940 augusztusának utolsó" napjai, amikor a tengelyhatalmak sem~iaőt, sem erőt ne.m kíméltek, hogy a rendkívül no hoz magyar-román kérdést megoldáshoz segítsék. Az omboríség történetében >élda nélkül áll^ hogy"háborút'viselő hátainak ellenségeiken és fegyverbarátaikon kívül"más népelcnek is figyelmet szenteljenek. Németország és Olaszorsaag az egész világ előtt bebizonyította. • hogy békéjük az* igazságosságc*. ós áz Ószszerüségen alapul ős fog alapulni, SéKemüvévcl ^a tengely megszerezte valamennyi közép- és kis al.la'ra Hzalraát és a hazugság bélyegét sütötte rá azokra a rágalmakra, amelyk ezt a "háborút • ugy "'tüntették "fel, mint a tengely hóditő" erőszakát a békés népek ellen, ** Amíg az egyik oldalon a béko'ide jében s^mmi s^nrtörtént az elnyomott és megcsonkított népek érdekében, amivel a"történelem előtt bizonyíthatták volna jóakaratukat és segitőkőszsórükez, addig Nemeto-rszág és Olaszország a háború, körepén is gondolt arra, hogy a világnak bebizonyítsa: jóakarattal ós szilárd elhatározással minden időben es mindemitt lehet sqgitoni 'és áldásosán munkálkodni. Délkelet-Európa népei számára nem marad semmiféle választás. A tengely Európa uj rendjet akarja biztosítani és már idáig is azon dolgozott, nogy ezt az igazságos us észszerű uj elrendezést megvalósítsa. Aki nem akar hozzájuk csatlakozni, kénytelen lesz a következmény it is viselni annak, hogy nem értette meg az idők szavát/ " - Magyarországnak- egy pillanatig sem kellett fontolgatnia a helyze.t< A háromhatalmi egyezményhez való' csatlakozása nem volt más mint a magyar külpolitika kézzelfogható következménye,amely politika husz év óta csupán egyetlenjeit tartott szeme előtt, ~zz. hogy Délkelet-Európában' igazságos, tartós békét teremtsenek és biztosítsák' cboen a térségben a népek békés'" ogymásmelcttélcsét". Több mint érthető tehát, hogy ez az ország most coben a formában is" végrehajtotta csatlakozását aüökhoz a hatámákhoz," amelyek előüo maguk megteremtették hozzá a lehetőséget és most minden erejükkel ugyanezt a célt igyekeznek eltökélten megvalósítani, sőt részben mar el is érték ezt.