Napi Hírek, 1940. december/1
1940-12-08 [0479]
HT KÖM ZE/Rn Genf, december 8. /Magyar Távirati Iroda/ N A La Suisse egyik vezércikkében Magyarország politikáját taglalja, kapcsolatban Magyarországnak a tengelynatalmákhoz és szom» szédaihoz - különösen Romániához - való viszonyával, A lap kiemeli, hogy Románia, mint a háromhatalmi szerződés egyik aláírója , most ugyanahhoz a politikai közösséghez tartozik, mint Magyarország, de Trianon következtében Magyarország husz éven át ellenségként állt vele szemben. Magyarország csatlakozása a háromhatalmi szerződéshez. - irja a lap - magitól értetődő következménye volt a háború utáni egész magyar politikának ,amely a Trianon elleni tiltakozásban és a békés reviziőra irányuló törekvésben csucsosodottfki. A status quo tana a békés reviziő gondolatát - amelynek a kisantant volt a legbuzgóbb ellenzője - sohasem engedte érvényesülni. Minthogy Magyarország a nyugati hatalmaktól a népszövetség kebelében sem remélhette a legcsekélyebb megé rtást/7" mind szorosabban csatlakozott volt fegyvertarsához, Németországhoz!- ,valamint Olaszországhoz, amely először ismerte fel az igazságtalan szerződések felülvizsgálásának szükségét az ujabb viszályok megelőzése érdekében. r^ie^t Az első békés revíziót Középeurőpaban tényleg Németország és Olaszország érte el és ennek köszönhető, hogy Magyarország vissaakapta régebbi északi területinek egyrészét. , A bécsi döntőbíráskodásra rátérve/megállapít ja ] a lap/ hogy Romániát területi veszteségeiért a tengelyhatalmak kezessége "kárpótolta. A magyar kivánságok nem teljesültek kteljes mértékben, Magyarország mégis vita nélkül elfogadta a bécsi döntést. Magyarország elhatározta, hogy eltemeti a húszéves ellenségeskedést és késznek nyilatkozott arra, hogy őszinte és szivélyes kapcsolatokat tart fenn Romániával. Tekintettel már csak a kölcsönös kisebbségekre is, valamint a háromhatalmi szerződésre, amelyhez mindkát állam csatlakozott, a feszültség csökkentése lehet ségesnek mutatkozott. Románia azonban aránytalanul kevesebb jóakarattal fogadta a bácsi Ítéletet mint Magyarország. (42^^Románia csalódása és magatartása még érthető volna, ha csak a sajtórSN tcoznék. Egészen más megvilágításba kerül azonba , ha^ •._ Antonescu tábornok tesz olyan ki jekentéseket, amelyek arra engednekvIIÍÍT** következtetni, hogy a bécsi döntés felülvizsgálását r.méli és ebben az irányban tesz lépéseket Berlinben ás Rfímában. A magyar parlament haladéktalanul ás nagyon nyomatékosan intette Romániát, uralkodjék magán és tartózkodjék a kihivásoktól. Világos, hogy a tengelyhatalmak nem engedik, hogy a bécsi döntés vita tárgya legyen s azt sem engedik, hogy Románia és Mggyarország között szakadásra kerüljön a sor. Magyarország a nagylelkű megbocsátás szelleméről tesz tanúságot, ugy amint azt az "uj rend" megköveteli. Jóllehet a legnagyobb éberséget tanúsítja Románia irányában, kerül mindent, ami a helyzetet sulyosbithatná. Magyarország ugyanakkor «J#* mályiti szivélyes kapcsolatait Jugoszláviával. A magyar politika^ nyíltan a tengelyhatalmakkal való tökéletes együttműködés ás a szomszéd államokkal való baráti együttműködés alapjára helyezkedett, de ez a politika csak akkor lehet eredményes, na a többi érdekelt részéről ugyanilyen kedvező feltételekre talál.