Napi Hírek, 1940. december/1
1940-12-05 [0479]
rlT/ST/L Bécs, december 5. /Magyar Távirati Iroda./ N Gilbert in der Maur ismert bécsi közire, a lleues Wiener Tagblatt mai szamában a magyar-jugoszláv viszonnyal foglalkozva többi között a következőket irja: A mohácsi vész négyszázadik évfordulója alkalmából 1926. augusztus 29.-én, a jugoszláv határtól néhány kilométerre fekvő mohácsi csatatéren rendezett gyászünnepség alkalmából Horthy Miklós kormányzó beszédet mondott. Sbben többek között a következőket jelentette ki: ''Attól a jó baráttól viszont, akivel oly soká fűzött össze minket a déli végeden a közös védekezés életbevágó érdeke, utóbb,sajnos, mélyreható ellentétek választottak el. Hiszem és remélem, hogy itt is hamarosan visszatérhet a régi barátság és megértés". A kormányzó e kijelentései akkoriban a lehető legra gyobb feltűnést keltették egész Európa politikai köreiben. lTincsi#a jugoszláv külügyminiszter négy héttel későCbb a következő kijelentésül válaszoJLt a beszédre: Míagyaror szaghoz való viszonyunk kétségtelenül mind jobbá*' válik, meggyőződésem, hogy ez a fejlődés nem áll ellentétben sem az egyik, sem a másik nép érzelmeivel' 7 » Két esztendővel később már Pasics a Jugoszlávia megnyerésére irányuló minden francia törekvés;' és a csehszlovákoknak teljesitett fegyverhordozói szolgálat ellenére megkötötte Olaszországgal az 1924. január 27.-i Adria-regyezményt,mert véleménye szerint Jugoszlávia számára csak előnyös lehet, ha baráti viszonyban él a szomszédos nagyhatalommal. Az Adria-egyezmény és a magyar-jugoszláv közeledés azonban .r'rága véleménye szerint veszélyeztették az egész 1919-a,s erőszakos &o<* litikai r endszert G ezért iJenes sürgőlődéseivel elérte,'hogy csakhamar eltaposták a megbékélésnek ezt az első zsenge hajtását. Magyar^r-sség megtalálta az utat Romába s az 1927. április 4,-én Olaszországgal kö» tött barátsági szerződéssel megtalálta a kisantant szorongat ás óból kivezető utat is, A2 olasz-jugoszláv kapcsolatokat azonban az egész világ szabadkőművességének együttes fellépése addig gáncsolta ,amig MIarinkovics fő szabadkőműves 1927 . november 11.-én szövetségi szerződést kötött Franciaországgal s ezzel két táborra szakitottta egéaz Délkeleteurópát, egészségtelen/ Hosszú ideig tartott ez az , 7&llaP°t, raig végül oztojadinovics Milán 1937. március 25.-én megkötötte Olaszországgal a második Adria-egy ezmény t, amely azóta sok súlyos pillanatban kiállo-tta a próbát. 'Közben a magyar-jugoszláv kapcsolatokat éveken át semmisem zavffta meg. A két szomszéd nép szinte önmagától talált egymásra, mert mindakettő felismerte jól felfogott érdekét s mert a két békebejntó nevezetesen a két szabadkőmüves-antant? minden nagyobb visszhang nélkül eltant a történelem süllyesztőjében. Néhány nappal ezelőtt azután Csáky István gróf külügyminiszter expozéjában kifejezésre juttatta Magyarországnak azt a^kívánságát, hogy elmélyítsék a " m& jelenleg Jugoszláviával fennálló jóviszonyt. A PolitikaX". Belgrád vezető lap ja - H Magyarország és^Jugoszlávia" e-imü cikkében foglalkozva ezzel a beszéddel azt irta, hogy Jugoszlávia a legnagyobb mértékben hajlandó a szivélyes légkört mégjobbá tenni, mert a két dunai állam nemcsak földrajzilag szomszédja egymásnak, hanem mindakettő ugyanannak a földrajzpolitikai egységnek része, így tehát Jugoszlávia bizonyára hozzájárul a kölcsönös közeledés évek óta végzett munkájának kiépítéséhez s e téren mindkét nép számithat a kölcsönös megbecsülés jóakaratára.Semmi kétség. hog? épen akkor, araikor Angliának sikerült Görögországot harci kordéja elé .fogni, ezek a Délkeleteurópából érkező jószomszédi megnyilatkozások azo&at a törekvéseket szolgálják, amelyeket a két tengelyhatalom a mostani háború kiterjesztésének megakadályozása érdekében állandóan előtérbe állit ott és előmozdított, —. nDs?/o^„. _. .