Napi Hírek, 1940. november/2
1940-11-27 [0478]
W Tő/B Berlin, novembar 27. /Német Távirati Iroda/ N A Deutsche Diplomatisch-Politischa Körre spondenz foglalkozik Angliának amerikai pénzügyi segélykérésével és a következőket irja: - Az amerikai adófizetők előtt nem rokonszenves kérdés Lord Lothian washingtoni angol nagykövet leleplezése, hogy Anglia pénzügyi lehetőségei kimerülőfélban vannak. A világháborúban Amerikának a w demokráoia megmentésében" való részvétele az egyesült illemekben kereken 25,7 milliárd dolláros belső háborús adésággal végződött, fihhez az összeghez jönnek 3 szövetséges kormányok ki nem fizetett háborús adósságai, valamint a külföldi állemoknak trok 9 tartozásai, amelyek a világháború következtében keletkeztek. Áz a két tartozás 12,2, illetve 15.1 milliárd dollár, összesen tehát 27,3 milliárd dollár, dobol az összegből Amerika semmit sem kapott meg. jj'bhez hozzá kell még számítani azokat a kiszámíthatatlan összegű hatalmas veszteségeket, amelyeket az amerikai nemzeti vagyon az 1929 őszén kezdődő hatalmas pénzügyi és gazdasági válságban szenvedett, áz a válság dgy eddig még nem tapasztalt méretű katasztrófát okozott. Az amerikai nép 0 osalás feletti megbotránkozásában 1934ben a Johnson-törvénnyel véget vetett az ilyenfajta köloschzés megismétlődésének. A Johnson-tórvóny elrendeli, hogy az deyeslilt államok pénzpiaoa zárv8 maredjon az adósságaikat meg nem fizető külföldi kormányok előtt. Csupán két lehetőségről lehet szó annál a kísérletnél, amellyel Lothian lord megpróbál újból amerikai pénzhez jutni: Vagy igaz az, hogy Angiiénak kimerülőf élben V8n a külföldön frUiasznélh&tó- pénze, vagy pedig ig8Z több Gazdasági és pénzügyi szakértőnek sz 9 feltevése, hegv lord Lothian nem mondott igazét. Az első öSatben Anglia az amerikai néptől várja, hogy uj pénzaal tömjön egy olyan cégat, amely már-már csődöt mopd. Anglia ezt attól rikai néptől várja, amely még me is viseli az angol és a saját hábon*sr adósságainak a tarhét. A második esatban Lothien lord be jalentégével meg akarja csalni az igyestflt Államokat. 0 ugyanis az ong,ol pénz meoKn^ntése érdekében ismét csapdába akarja csalni az amerikai tőkét. Lothian terve szerint mind a két esetben mindenesetre Amerikának kellene a számlát kiegyenlítenie. áz azonban ugysam tudna • '.* többé változtatni Anglia hatalompolitikai és katonai leverettetésén. A vi-» lágháboruban azt gondolta az amerikai nép, hogy bizonyos eszményekért száll harcba. Ma azonban tudja az amerikai nép, hogy akkor olyan háborút pénzelt, amely állandó békétlenséget hozott üiurópara. Amerika eszményeinek e meggyalázásától visszahúzódott, mindenesetre azonban későn. A szenátus későbbi vizsgálatai kiderítették a pénzügyi műveletek és az Amerika beavatkozása között fennálló rejtélyes összefüggéseket. Lord Lothian Amerikában csak azért merészelhet ujabb visszaélést kezdeményezni, mert bizik az amerikai nép feledékenységében és hiszékenységében. /MTI/ Ba D/Sm • K ó a a , :-«..v ember 27 /Magyar T .virati Iroda / ' A' Vaolo di Koma bélgr.'iái tudósítója r inutat arra, hogy .a 3ujoszláv lapok megelégedéssel emelik mindazokat a hir eket, amelyek szerint Bnlgiria nem akar erőszakos változ..sokat végrehajtani a balkáni helyzeten. Mindamellett megállapítható - irja az olasz tudósító - hor--v az angol hírverés tovább folytatja a" Balkánon mérgező tevékenységet. Sz a tevékenység, a legtitkosabb és a legcsendesebb utakon folytatódik. Sz a hírverés' Tiiost a legkülönbözőbb bonyodalmak veszélyét festi a fali a, abban az esetben 1 ha Szófia es Belgrád között a legcsekélyebb ellentét merül fel es Törökországot azzal igyekszik belevon.i a háborúba"; hogy kii IMaba helyezi számira Bulgária vagy Jugoszlávia szuvetsegének megszerzését.
