Napi Hírek, 1940. november/2

1940-11-21 [0478]

Ba f?a/Ka /Olasz sajtó Magyarország csatlakozásáról, folytatás/ Különösen kiemelhető a Messaggero vezércikke, amely-érdekes fejtegetéseket tartalmaz a bécsi esemény jelentőségé tekintetében. A lap többek' között ezeket irja: Magyarország csatlakozása a dolgok természetes rendjéhez^tartozifc, mert Magyarország mindig hü maradt Olaszországhoz és Németországhoz, amelyek viszont mindig a legszívélyesebb megértést' tanúsították Magyarország problémái iránt. Magyarország minden időben ellenállott azoknak a csábításoknak, amelyeket bizonyos korok olasz- és németellenes éllel reá gyakorolni igyekeztek. Magyarország belpolitikai fejlődése, amely az 1919.-i szegedi ellenforradalommal kezdődött meg, ugyanazoknak a nemzeti, faji és tekintélyi elveknek bélyegét viseli magán, amelyek a fasizmust és a nemzeti szocializmust is áthatották. A szegedi gondolat azonban természetesen csak akkor tudott teljessé válni, amikorMagyarőrszág -nagy barátaira támaszkodva ellen tudott már állni minden külső nyomásnak és támadásnak. A lap ezután kiemeli Csáky István gróf bécsi nyilatkozatát, amelyről a, következőket" mondja: A magyar külügyminiszter kijelentései teljes mértékben megfelelnek a tengelyhatalmak elgondolásainak. A Kárpátok medencéje, amely'már a középkorban egységes magyar birodalom" volt, a ;

övőoen egységesen fog beleilleszkedni' a? eurót, ai rendszerbe. "^zen a területen egységes vezetésre van szükség, amely vezetés természetesen tekintettel van" az itt lévő összes" nép/ek"gazdasági és kulturális" követ^lményeir e, 1.1a - fejezi be cikkét a Messaggaro - Olaszország és Németország mint"szövetségest üdvözli azt a magyar' nemzetet, amely mindig vas-következetességgel hü"maradt•önmagához"és becsületbeli Kötelezettségeihez. A" Messaggero bécsi tudósítója rámutat azokra" az igazságtalanságokra, amelyeket Ma jyarországgal szemben 1919-ben elkövettek, majd kiemeli, hogy -Magyarország a két bécsi döntőbíráskodással" * - jutái-' mat kapott azért" a-haségért, amellyel "°óma és Berlin mellett jóban és rosszban kitartott. A berlini hárttahatalmi" egyezmény hatalmas interkontinentális" koalició alapjait vetette meg, amelynek célja az, hogy magában' egyesítse a világ fiatal népeit és kizárja : Közöttük minden további ellenségeskedés és ellentét okát. /?olyt.köv./ o- Kö/ga Berlin, november 20./Magyar Távirati Iroda/ N A Berliner ^örsenzeitung ''Anglia nélkül" cimü vezércikkében többek között a következőket irja: Magyarország csatlakozása a hármas egyezményhez jellemzi a tengelyhatalmak teljes fölényét a mostani háooru fejleményeiben. A helyzet egyik fő Jellemző vonása, hogy a hármasegyezmény megkötésével megvetették az alapját a világ messzemenő ujj árende zé sének s ennek első meszszelátszö hatása épen Magyarország csatlakozásában jut kifejezésre, Mialatt • Anglia létéért küzd, a tengelyhatalmak államférfiai hozzáláttak olyan uj építmény y

f el vázolásához, amely jobb rendet teremt a jog alán angol főhatalom helyébe."Magyarország csatlakozása ehhez az egyezményhez, hitvallása az_ ui világrend mellett, a háromhatalmi egyezmény hatályának kiterjesztése abból a szempont.el is jellemzi a helyzetet, hogy itt olyan sulyos'világ-" politikai folyamat játszódik le, amelyben az egykor oly hatalmas Anglia nem vesz részt és amelyoen még tanácsát sem kérték Ki. /?ölyt.köv./