Napi Hírek, 1940. november/1

1940-11-02 [0477]

Ö L 4z Ereklyés Országzászló nagybizottsága az alábbiakban a t. szn*:<F sztőségek rendelkezésére bocsátja urmánczy Nándor életrajzát: Az elhunyt Urmánczy Wándor a Marostordavármegyei Toplicán 1868-ban született. Az Urmánczy«*oselád nagykiterjedésű erdei birtokaiból a Maroshéviz, Bor szék-vidé<i birtok.ürmánczy Nándoré lett. Budapesten jogot végzett, majd doktorátust szerzett, mely után megyei szolgálatba lépett. 1901-ben a szászrégeni választókarul étben a 4o-as fügf

etlenségi párt programjával országgyűlési képviselőnek választották, ápviseloi mandátumát egészen az I9l8. októberi összeomlásig birts, s a 48-as függetlenségi mozgalomnak egyik legkeményebb haroosa lett. Nem vett részt a függetlenségi pártnak az 1906-os koalioió ideién bekövetkezett uralomra jutásában és^nem fogadta el a ne.<i kínált főispáni, majd államtitkári tisztséget. Különösen a közélet tisztaságáért harcolt s a háború alatt parlamenti munkája mellett széleskörű publicisztikai tevékenységet is vállalt. egymásután jelentek meg oikkei, melyekben a háború neszonlesőinek bűneit ostorozta, msjd a hozzá befutó panaszok kapcsán az osztrák hadvezetőségnek a magyar katonákkal szembeni túlkapásait bírálta s egymásután tartotta beszédjeit a magyar katonák vádelmében. A honvédelmi minisztérium ekkor külön szervet létesített a panaszok kivuzsgálésára. 1917.ben Urmánozy önként bevonult katonának és negyvennyolcéves korában 8 9-es honvádhuszároVnál önkéntes lett. Mint . zászlós szívelt le később és a parlamenti időn kivül e bukovinai frontén teljesitatt szolgálatot; szolgálatáért vitézségi érmet is kapott. A háború végefelé mutatkozó forradalmi irányzattal erőteljesen sz°>nbehe ly^zke-ett. Az összeomlás előtt Károly király kormánybiztossá nevezte ki és Polába küldte a magyar tengerészlegénység' m

r

gnyug. atáss védett. De ide már későn erezett. m

p

rt időközben a flottát átadták a jugoszlávoknak. Az összeomlás után azonnal megkezdte az irredenta mozgalom és a megszállás elleni fegyveres védekezés szervezését, A románok ellen Erdélyben szabadesap8 0t szervezett, ezzel harcolt. A románok később minden vagyonától megfosztották. Kecskeméti-utcai laKásán gyűltek egybe néhai Gömbös Gyuls. ínzelt István tábornok, Milotay István és mások, ho^r a fenyegető megszállással szemben a védekezés lehetőségeit megtárgyalják, A Károlvi-kormány házkutatásokkal és egyéb kellemetlenkedésekkel akadályozta Ürmánczyéí katonai szervezkedését, Urmánczy ekko* hírlapi uton is nyíltan szembeszállt a kormánnyal és 1919-ben az akkor bizalmasan szervezkedő Mag var Irredenta Szövetség hivatalos lapjában, a Magyar Irredentában, • • i áleshangu cikkekben támadta hadfieregellenespoli^ i

v

áiáé>t a kormányt és nyíltan fegyveres ellenállást követelt a megszállók ellen. Ez időbm már alig volt nyugodt per oe Urmánczynakj J(unklssága ellen később a proletárdiktatúra sajtófőnöke, Űröjná.b\r Ferenc fenye.getohangu utcai falragaszon tiltakozott. A proletárdiktatúra után újraéledő irredenta mozgalom hamarosan az élre helyezi Urmánczvt és 1919. december havában végre, hivatalosan is elismert és alapszabállyal rendelkező Magyar Irredenta Szövetség Urmánczy elnökévé választott? meg. Urmánczy Nándor nagy lendülettel indította meg a harcot az ország területi integritásáért: i]y szellemű országos közhangulat megteremtése után a később Védő Ligák Szőve.'sége nevet, felvevő szövetség élén, amely az összes irredenta alakulatokat magábanfoglaita, megállította a Szabad cá

s

téri irredenta szobrokat, melyek leleplezését a 'kisantant tiltakozása eUmére, sok nehézség árán l'iSO. január 15.-én végre keresztül tud+a vinni.