Napi Hírek, 1940. november/1
1940-11-07 [0477]
n.j.3U3s. x;?<±^. aov^muf-r Y. Q ora jj p. 3a D/L Róma, november 7. /Magyar lávirati Iroda,/ A Popolo di Roma -tockholmon át érkezett jelentése szerint Londonban nagy a neheztelés a tangeri kérdésnek spanyol részről történt rendezése miatt. A kormány ugy határozott, hogy nem klilő tiltakozást a madridi kormánynak, nehogy ismét visszautasitóvalasznak t egye 'ci magát. Londonban kijelentik, hogy Anglia mindemellett nem jelenthet be teljes érdektelenséget egy olyan kikötővel szemben, amelynek olyan nagy hadászati jelentősége van. Jólértesült londoni diplomáciai körökben azt mondják, hogy a tangeri kérdés spanyol rendezése folytán egy olyan terv hiúsult meg, amely Lon "ont mar régóta fogalkoztatta, nevezetesen áibr^ltár ele serélése Tangerért. 3a D/L Róma, november 7. /Magyar 'lávirati Iro^s,/ .A ^essaggera madridi jelentése szerint befejeződéshez közelednek azok a csatornaásási munkálatok, amelyek Gibraltárt teljesen szigetté alakítják át. Ha ezek a csatorna ásási munkálatok befejeződnek. Gibraltár egy 4600 méter hosszú és 400-1200 méter széles szigetté ala <nl át, amelyet köröskörül a sziklába vájt ágyuk és légvédelmi ütegek védenek tengeri, légi és szárazföldi támadások ellen. Ba D/L B ó m a, november 7. /Magyar távirati Iro^e./ A csütörtökregg^li római lapok behatóan foglalkoznak Boo se véltnek az egyesült kllamok elnökévé történt ujabb megválasztásával. A Popolo di Boma többek között a következőket irja: Franklin Boosevelt tehát harmadszer is az Egyesüli államok elnöke leit. l^rmésze tszerüleg felmerül az a kérdés, milv P n okoknak köszönheti Franklin Boosevelt. , hogy megkaphatta azt,'amit az amerikai nép Washingtontól és Granttól megtagadott. Izeket az okokat nem az európai háborúban kell keresni. Igaz ugyan, hogy Boosevelt választási célokra ki akarta használni az európai háborút és magát a demokrácia legfőbb képviselőjének tüntette fel. iizt a törekvését azonban semle.ge site t + e ellenfele, aki szintén azt állitotta magáról, hogy * a demokrácia és világbéke védelmezője, s épugy segitséget igért Angii ána r., mint Roosevelt. Külpolitikai szempontból tehát Rooseveit megválasztásának nincs különösebb jelentősége. Boosevelt harmadszori megválasztásának nyilvánvalóan belpolitikai oka van, a választópolgárság t\8?y többsége ugyanis jobban szereti gazdasági téren az állami beavatkozás politikáját, mintsem a trösztök es nagvXbankok rendszerét, Ami Amerika gyorsuló ütemben történő felfegyverke zesét illeti, ez elsősorban a mai gazdasági válság következménye. Ha azonban e fegyverkezésnek más okai volnának, az olpsz népet ezek is teljesen nyugodtan és közömbösen hagjják. Na^y okunk van ugyanis annak feltételezésére, hogy az ameri-isi nep a békét óhajtja. .A Messaggero hangsúlyozza, hogy Boosevelt győzelme belpolitikai szempontból a gazdasági téren való állami beavatkozás győzelmét jelenti a gazdasági liberalizmussal szemben. Külpolitikai tá* en a helyzeten sem/nit sem változtat Boosevelt megválasztása, minthogy mindakét elnökjelölt ugyanazokét a multszáza^beli elveket és Anglia megs p gitését hangsúlyozta. Mindenesetre megállapithstó, hogy a választások azt bizonyitják, hogy az amerikai tömegek idegenkednek a totális elméletektől.Bebizon ,H*°V á * f választások azt is,hogy az amerikai népben még eleven© él az előző háború Ve s erü tapasztalata és az amerikai nép el akar kerülni minden olyan kísérletezést,amelynek a legvégzetesebb következményei lehetnének.
