Napi Hírek, 1940. november/1
1940-11-05 [0477]
o- Áf/In /Földmivelésügyi bizottság tárgyalásának folytatáss/ T F leki Mihály gróf földmivelésügyi miniszter válaszéban örömmel állapitotta meg, hogy a gazdasági felügyelők létsrámának és az állatorvosi kar létszámának szaporítását " ' n mindenki fontosnak és szükségesnek tartja. Rámutatott srra, hogy a folyó költségvetésben is mintegy 55-tel szaporodik a gazdasági felügyelők számo s a végső cél az, hogy minden járásnak, esetleg minden megyei városnak külön gazdasági felügyelője legyen, mert csak igy érhető el az, hogy a gazdasági felügyelőknek a gazdákkal való közvetlen érintkezése minél sürübb legyen. A továbbiakban hangsnlyozta a földmivelésügyi minisz• t p r, hogy állatállományunk fejlesztésére, o szarvasmarha, sertés és juhtenyésztés, sőt a baromfitenyésztés fokozására is törekednünk kell. Nálunk pirostarka, borzderes és magyar marhákat tenyésztenek. A pirostarka marha rendkívül megfelel, exportlehetőségei is vannak. A borzderes marhák tenyésztését is fejlesztenünk kell, különösen Kérpátalián s a most visszatért erdélyi részek Kárpátaljával kapcsolatos területén. Ilyen irányban megfelelő intézkedéseket tettünk, általában nagymértékben haladtunk előre az állattenyésztés tekintetében. Különös súlyt kivan forditani az alföldi szarvasmarhaállomány fejlesztésére és fokozására. Az Alföldet sokkal nagyobb állatállománnyal kell ellátnunk, hogy fenntarthassuk a talajerőt. Szaporítani kell az ősi magyar marhák szamát, mert ezekez igavonás szempontjából nagyobb jelentőségűek amint a pirostarkák, a legjobban birják az alföldi nagy meleget, jobban dolgoznak, igénytelenebbek. Egy hibájuk az, hogy nem hustartók s ezért gondoskodni kivan a minőségi fejlesztésükről. Ezelőtt néhány eV vei Olaszországból úgynevezett mareni8nn» marhákat importáltunk, amelyek ugyai azon a vérvonalon állanak, s a keresztezésből származó félvérállatok sokkal erősebbek mint a magyar marhák. Legutóbbi olaszországi útja alkalmával a Duce felajánlott a magyar államnak ilyen maremann-bikákat, amelyek egyrészét a törzsgulyáknak kivan ji kiosztani. Még eredményesebb lenne 8 magyar marhának az olaszországi úgynevezett rom8gnoli-marnával való keresztezése* ami kiküszöbölné 8 magyar marhának azt a rossz tulajdonságát, hogy nem hústartó. Egyetért abban, hogy a mezőgazdaság irányítását az árkerdéssel kapcsolatban lehet e legkönnyebben megvalósítani. A mezőgazdasági szakoktatásról és a mezőgazdasági tudományos és kísérleti intézményekről szóló 6. és 10. fejezetet szintén öszsze vonva tárgyaltaaz egy :, ttes bizottság. Ezekhez a címekhez Váczy József, G-esztety^Nagy László, Nagy Ferenc, báró Rosner István, Piukovich József és Plosi István szólt hozzá. Teleki Mihály gróf földmivelésügyi miniszter válaszában hangsúlyozta, hogy a mezőgazdaság fejlődési irányvonala a kis üzemek felé halad, tehát a szakoktatásban is elsősorban a tömegoktatásra kell a fősúlyt helyezni. Ebből a szempontból a legnagyobb jelentőségük a téli gazdasági iskoláknak és a háromhónapos téli tanfolyamoknak van. Ma már 42 téli gazdasági iskola van az országban. Ezek létszámát a mostani költségvetés .öttel szaporítja, mégpedig internátus felállításával kapcsolatban, 4 háromhónapos téli tanfolyamokból kétszázat kivan felállítani, Erdély részére pedig még külön hatvan tanfolyamot. A magyar gazdák legjobban ugy lehet oktatni, ha megfelelő példa áll előtte. Reméli, hogy még a tél folyamán benyújthatja e ímezőgazdaság fejlesztéséről szóló törvényjavaslatát, am P lynek keretében tervbevette minden községben egy mintagazdaság létesítését, amely hivatott a környékbeli kisgazdák gazdálkodását vez p tni és irányitani. A bizottság a földmivelésügyi miniszter válasza után az egyes címeket változatlanul fogadta el. Félhárom órakor a bizottság tárgyalását, megszakította és folvtatását délután I\6PV órárp t!l7.t.e k-. .
