Napi Hírek, 1940. október/2
1940-10-16 [0476]
Küm. o- bl/Zs § A magyar külügyminiszt érium áltel kiadott Zöld Könyv néven ismert diplomáciai okniánygyüjtemány első kötetét ismerteti az olasz nemzetközi politikai tudományok intézetének legutóbbi szemléje. Elismerően állapítja meg, hogy a háború" utáni magyar külpolitikát ismertető első kötet a diplomáciai dokumentumok gazdag és változatos gylljtemenyét adja, amelynek tanulmányozása fölöttébb hasznos lehet, k':lönösen olyan politikái pillanatben, mint a t ' jelenlegi is, amikor a Duna-medencének számos függői kérdése ^ halad a revízió felé.-A kiin dulópontot szerencsésen választották meg Kun Béla megszokásénak idéjévw, „ ifígy módot nyújtanak a külföldi tanulmányozóknak is betekintést nyerni abba a nehéz és Küzdelmes munkába, amelyet a"magyar kormányok végeztek 3 világháborút követő területi összeomlás után. Igen érdekesnek találja 3 könyvismertető Csákv István grófnak a magyar békedelegáció trianoni keserves küzdelmeiről a8 ott naplószerü beszámoló ját, amelyben lehetetlen megindulás nélkül követni a megalázó momentumokat és azt ez erőfeszítést, amellyel a magyar delegáció a szövetséges hatalmak tudatlansága és rossza 1 atra.ta ellen küzdött. Az első kötetben fel vannak sorakoztatva mindama nagy és változatos problémák, amelyeket a háború utáni Magyarországnak meg kellett oldania. A könyvismertetés ema remény kifejezésével zárul, hogy hamarosan megjelenik ennek a maga nemében szinte egyedülálló érdekes háború utáni okmánygyü.jteménynek második kötete is. Mii/ —— —* rsr*M*fc Küm. 0- Bl/Zs § .Az erdélyi probléma megoldását méltatja Lilio Cialdea milanói egyetemi tanár a Belazioni Internazionali cimü politikai folyóirat legutóbbi számában. A cikk annak megállapításával kezdődik, hogy a becsi döntőeirósági határozat igen szerencsésen oldotta meg azt a súlyos és komplikált-területi kérdést, amely szinte ránehezedett 8 dunementi es balkáni Európa politikai életére és az 1919-i békeszerződések óta szinte gyógyíthatatlan ellentéteket támasztott a románok és a magyarok között. A cikkíró ezután rövi* történelmi összefoglalásban mutatja be Lrdély múltját, attól az időtől fogva,, amikor a II. - XII. században 3 pannóniai síkság birtokbavétele után az Árpádok oolitikáJ8 í illetve uralma kiterjeszkedett Erdélyre is. Hogy 3 magyarok hóoitása idején Erdélyben voltak-e már román elemek, illetőleg római gyarmatosok leszármazottai, erről még a történelemkutatásnak kell döntenie, •jóllehet a román történelmi iskola erősen emellett kardoskodik, la a magvarok még nem is találtak ott román elemeket, kétségtelen, hogy Erdélyben hamarosan jelentkeztek román cso portok és ezek mellett a szászok", akiket a XII. századtól kezdődően mint gyarmatosokét telepítettek 3 kárpáti határok mentére. Ilyenformán alakult ki Erdélynek az a specifikus arculata, az a népességi összetétele, amely úgyszólván mindmáig megmaradt. Az erdélyi kérdés legutóbbi döntő momentumaként mutatja be 3 cikkíró 3 világháború alatt akut méreteket öltött román irredentizmust, illetve az Erdélyre vonatkozó román aspirációkat, amelyeket az antant hatalmak igen hathatósan támogattak is. Ennek e redmén veképpen került sor Erdélynek kag var országtól való elsza v itásáre, amely 3 Magyarországot Trianonban ért megaláztatások sorozatának egyik legfájóbb fejezete volt.
