Napi Hírek, 1940. október/1

1940-10-09 [0475]

A szerkesztésért felelő:;: Zimmer Ferenc főszerkesztő A kiadásért felelős: Hózaer Zoltán rés Kiadótulajdonos: Magyar Távirati Iroda rt. Budapest, VIXI, Sándor-utca 5—7. szám Telefon: 145-510 (fiPítKSe© Mindasn jog fennrtartárdval• Kéziratnak tekfnlend?THa*^^^rxorwl^^T^^^^ 3/, kiadás 1940 október 9. M óra -/j perc o- SJ/Dr Kolo zs vár, október 9. A Magyar Távirati Iroda mu.katársa beszélgetést folyta­tott Béldy Kálmán gróffal, az erdélyrészi gazdasápi tanács elnökével, aki a tanáís eddigi munkájáról és a tervbeve t intézkedésekről a többek között a következőket mondotta: - Az erdélyrészi gazdasápi tanács szeptemberben alakult meg ^és annak vezetőségét, valamint elnökét is a minis zt erelnök ^nevezte ki. A gazdasági tanács célja az összes erdélyi gazdasági intézmények össze­fogása abból a célból, hogy az egységes, együttes munkát áHitsa be a visz­szatért erdélyi részek gazdasági életébe. Képviseletet kanták a tanácsban a gyáripar, a kisipar, a szövetkezetek, az Erdélyi Gazdasági Egylet és az erdélyi magyar biztosító intézetek is, - Ami a Magyar Nemzeti Bankkal való összeköttetést il­leti, már beérkeztek azok a jelentések, amelyek a lei beváltás eredményét tüntetik fel. Ezek a jelentések arról számolnak be, hogy az erdélyi la­kosság a román uralom alatt hihetetlen mértékben elszegényedett és hogy voltak elyan , főleg szinmagyar községek, ahol nem is volt leibeváltás, mert nem volt a gazdáknak egyetlen egy 500 leies bankjegyük sem, ami ma­gyar pénzben 16 pengő és ..ahány fillérnek felei meg. A le ioe váltó helye­ken összesen 5.5 milliárd leit váltottak át pengőre, holott ennél s ok­kal nagyobb összegre számitottak. A lakosság szegénységét mi sem bizonylt­ja jobban, mint az, hogy egy-egy erdélyi lakosra alig esett 100 pengő a. beváltott lei összeghez viszonyitva. - Behatóan foglalkozik a gazdasági tanács a bankok elosz­tásának kérdésével és különösen nagy súlyt helyez a székelyföldi hitelügy megszervezésére, ahol a munkát a jólbevált és megszervezett hitelszövet­kezetek fogják elvégezni. A fővárosi nagybankok székelyföldi fiókalapitási terve tekintetében a javaslatok megtételét annak idejére a tanács magának tartja fenn. - Eennállása óta a gazdasági tanács öt izbm tartott teljes ülést, többizben tárgyalt szövetkezeti kérdésekről is és ma az a véleménye, hogy a husz éven át kitűnően bevált "Kolozsvári Szövetkezeti Központ" autonómiája továbbra is tarttassék fenn. A szövetkezik a legtisztább altruista alapon és szellemben működtek a román uralom alatt és hathatós segítői vol­tak az erdélyi magyarságnak gazdasági küzdelmében. A szövetkezetek értékes munkájának bizonyítéka az is, hogy például az iskolaszövetkezeti rendszert maga Homan Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter is a legmagyobb ér­deklődéssel tanulmányozta, Yannak szövetKezeti malmaink, két ' szövetkezeti tejfeldolgozó üzemünk Marosvásárhelyen és Székel ykereszturon, vajgyárunk és a legközelebbi jövőben tejfeldolgozó üzem létesül Csikmegyében ésa Szi­lágyságban is. Yannak fatermelő szövetkezeteink, szövetkezeti kendergyárink, és a gazdasági tanács további len- és kenderfeldolgozó szövetkezet létesí­tését is szükségesnek tartja. Ebben az irányban már meg is tette a szüksé­ges intézkedéseket. - A gazdasági tanácsban kialakult nézet szerint a nagy szegénységre való tekintettel ugy a gazdáknak, mint az iparosoknak első­sorban hitelre van szükségük, ezért a gazdasági tanács megtette a kormány­zatnál is a szükséges lépéseKet. A hitelellátás meggyorsítása érdekében igen sürgős feladat a külföldi követelések ügyének rendezése is, mert az erdélyi cégeknek hatalmas követeléseik vannak Romániában, főleg Bukarest­ben * /Folytkor./

Next

/
Thumbnails
Contents