Napi Hírek, 1940. október/1

1940-10-09 [0475]

ME Té/Wa § A Magyar Távirati Iroda jelenti: ' ' Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter Kolozs­várott kedden délután különböző testületek és ifjúsági szervezetek kül­döttségeit fogadta. Hosszabb megbeszélést folytatott a diakszocialis kér­désekről a kolozsvári diákvédő intézmények irányítására kijelölt % György Laios egyetemi tanárral és az ily intézményeket fenntartó egyházi ha­tóságok vezetőivel. A múzeumi, könyvtári, levéltári os egyeöb tudományos üdveiben podig Kelemen Lajos főiéveltárnokkal tárgyalt. Fáy István államtitkár, aki a hétfői napon Kolozsvárott tájékozódott a protestáns egyházak ügyeiről és tárgyalásokat folytatott a színházi kérdésekről, a keddi napot Marosvásárhelyt töltőtt e es ott a református egyház fontosabb egyházi ós iskolai ügyeiben megbeszélést íoly­tat0tt * A miniszter ós kísérete a mai nap folyamán érkezik haza Budapestre. W Dö/B/Wa Berlin, október 9./Német Távirati Iroda/ N Shurchill keddi alsóházi beszédéről a berlini sajtóban azt a benyomás jut kifejezésre, hogy Churchill fejtegetéseiben a levertségnek ós a tehetetlenségnek egyre fokozódó jeleit lehet felismerni. A Berliner Börsenzeitung ezeket irja: A dakari kudarc utan Churchill belátta, hogy nincs többé lehetőség ujabb viszályokat előidézni a világban. A lap különösön .ízléstelennek találja Churchillnak azt a ki­jelentését, hogy ő éjjelenkint 3000 halottra és 12.000 sebesültre szarnitott. A"lap határozottan leszögezi, hogy a német légi erőnek nem az,a fontos, mennyi halott és a sebesült, hanem az, hogy mennyi a katonai és hadigazda­sági értéke a lerombolt épületeknek, A német bombák pontosságát angol oldalról is ismételten és irigykedéssel ismerték el. Ami a "megtorlást" illeti, a német légi erő minden további csapása meg fogja ingatni a vágy­álmok eme épületét. " A Deutsche Allgemcine Zeitung"Churchill bejelentését, hogy "csak™ 8500 ember halt meg és 13,000 ember sebesült meg. holott ő éjjelen­ként 3000 halottra és 12.000 sebesültre számított, "barbár számtani példá­nak" nevezi. A lap jellemzőnek tartja, hogy Churchill nem merte f irta mi, vájjon mi értendő megtorlás alatt. 1 londoni szegény-negyed óvóhelyeinek megjavítására készült terv bizonyltja, hogy Churchill maga sincs meggyő­ződve saját derülasáról. A dakari kudarcot utólag elsősorban francia lé­pésnek minősíti, mert kénytelen nyíltan bevallani, hogy a dakari eset tel­jesen Anglia terveivel ellentétben'zaUott le. A lap végül ezeket álla­pítja meg: - Kitűnik, hogy aki' a derülátó hirteriosztásért elsősorban fe­lelős, maga sem képes mély levertségtől megszabadulni. "Churchill - a sirásó" cimmel a Völkischer Beobachter eze­ket irja: Churchill beszéde különös játék a számokkal, hibák és ballépések mentegetőse, tehetetlen" fenyegetés egy ellenfél ellen, amelyet eddig egy uj világ kiépítésében rendszeresen zavarni igyekeztek. Ba a dakari Itevedések es véletlenek" fegyelmi eljárásokat vontak maguk után, miért nem vizsgálták ki ugyancsak fegyelmi uton a "dicsőségtőlJesjLjiamsosi, andalsnesi ós dünkircheni visszavonulásokat? Ahogyan Nero a f. élvezte a láncban álló Róma színjátékát, éppenugy élvezi Churchillt a Primrose HilT magaslatáról az égo London kepét, yC^piXp^^ni^-C /Folyt.köv./

Next

/
Thumbnails
Contents